Az ítélet nem jogerős. Az ügyészség szerint a vádlottak a tüntetések szervezőiként „sok személy életét és egészségét veszélyeztették”, valamint járványügyi veszélyt idéztek elő.
A bíró bizonyítottnak találta, hogy a három vádlott - Marta Lempart, Klementyna Suchanow és Agnieszka Czerederecka-Fabin feminista aktivisták - „a spontán gyülekezések” közismert vezetőivé váltak.
Aláhúzta egyúttal: nem sikerült megállapítani, hogy a tüntetések résztvevői között akadtak volna beteg vagy fertőzött személyek, és hogy a gyülekezések a fertőzések számának növekedését okozták volna.
Marta Lempartot azon vád alól is felmentették, hogy köpködéssel és vulgáris szavakkal becsmérelte volna a rendőröket. Egy másik vád szerint a Radio Zet kereskedelmi rádióban bűncselekményekre buzdított, többek között arra, hogy a tüntetők rongálják meg templomok homlokzatait.
A 2020-es tüntetések idején egyes varsói templomokat a rendőrség, másokat a nemzeti körök kezdeményezésére szerveződő őrség vett körül. Az őrséget azután állították fel, hogy a tiltakozók több templomot is megrongáltak, és szentmiséket zavartak meg.
A tüntetések azután kezdődtek, hogy a lengyel alkotmánybíróság döntése nyomán megtiltották abortusz elvégzését azokon a magzatokon, akiknél az orvosok visszafordíthatatlan károsodást feltételeztek. A terhességmegszakítás azóta a törvény szerint csak akkor megengedett, ha a terhesség nemi erőszak következménye, vagy ha az anya élete veszélyben forog.
A jelenlegi kormánykoalíció vezető pártja, a Polgári Koalíció a terhesség 12. hetéig engedélyezné a terhesség megszakítását, az erről szóló tervezetet már benyújtották a parlamentbe. A kormánykoalícióhoz tartozó Baloldal frakciója által benyújtott hasonló tervezetet a szejm júliusban leszavazta.
A kormánykoalíció további két pártjának, a Lengyelország 2050-nek és a Lengyel Parasztpártnak (PSL) a közös tervezete pedig visszaállítaná a 2020 előtti, a beteg magzatok művi vetélését is megengedő, abortuszkompromisszumnak is nevezett állapotot, és népszavazást hirdetne e témában.
Andrzej Duda elnök jelezte, hogy megvétózná az abortuszjog liberalizálását. Az egészségügyi tárca viszont augusztus végén irányelveket tett közzé, amelyek úgy értelmezik az érvényben lévő törvényt, hogy az anya állapota pszichiátriai javallat alapján is életveszélyesnek minősíthető. Ilyen esetben az abortusz a 9. hónapig lehetséges a minisztérium szerint.
Az irányelvek alapján a lengyel egészségbiztosító (NFZ) szeptember végéig három lengyelországi kórházra szabott ki magas bírságokat a terhességmegszakítás elutasítása miatt.
A minisztériumi irányelvek ellen a lengyel püspöki konferencia, valamint a 38 lengyelországi életvédő szervezetet tömörítő szövetség (PFROZ) is tiltakozott.
A bíró bizonyítottnak találta, hogy a három vádlott - Marta Lempart, Klementyna Suchanow és Agnieszka Czerederecka-Fabin feminista aktivisták - „a spontán gyülekezések” közismert vezetőivé váltak.
Aláhúzta egyúttal: nem sikerült megállapítani, hogy a tüntetések résztvevői között akadtak volna beteg vagy fertőzött személyek, és hogy a gyülekezések a fertőzések számának növekedését okozták volna.
Marta Lempartot azon vád alól is felmentették, hogy köpködéssel és vulgáris szavakkal becsmérelte volna a rendőröket. Egy másik vád szerint a Radio Zet kereskedelmi rádióban bűncselekményekre buzdított, többek között arra, hogy a tüntetők rongálják meg templomok homlokzatait.
A 2020-es tüntetések idején egyes varsói templomokat a rendőrség, másokat a nemzeti körök kezdeményezésére szerveződő őrség vett körül. Az őrséget azután állították fel, hogy a tiltakozók több templomot is megrongáltak, és szentmiséket zavartak meg.
A tüntetések azután kezdődtek, hogy a lengyel alkotmánybíróság döntése nyomán megtiltották abortusz elvégzését azokon a magzatokon, akiknél az orvosok visszafordíthatatlan károsodást feltételeztek. A terhességmegszakítás azóta a törvény szerint csak akkor megengedett, ha a terhesség nemi erőszak következménye, vagy ha az anya élete veszélyben forog.
A jelenlegi kormánykoalíció vezető pártja, a Polgári Koalíció a terhesség 12. hetéig engedélyezné a terhesség megszakítását, az erről szóló tervezetet már benyújtották a parlamentbe. A kormánykoalícióhoz tartozó Baloldal frakciója által benyújtott hasonló tervezetet a szejm júliusban leszavazta.
A kormánykoalíció további két pártjának, a Lengyelország 2050-nek és a Lengyel Parasztpártnak (PSL) a közös tervezete pedig visszaállítaná a 2020 előtti, a beteg magzatok művi vetélését is megengedő, abortuszkompromisszumnak is nevezett állapotot, és népszavazást hirdetne e témában.
Andrzej Duda elnök jelezte, hogy megvétózná az abortuszjog liberalizálását. Az egészségügyi tárca viszont augusztus végén irányelveket tett közzé, amelyek úgy értelmezik az érvényben lévő törvényt, hogy az anya állapota pszichiátriai javallat alapján is életveszélyesnek minősíthető. Ilyen esetben az abortusz a 9. hónapig lehetséges a minisztérium szerint.
Az irányelvek alapján a lengyel egészségbiztosító (NFZ) szeptember végéig három lengyelországi kórházra szabott ki magas bírságokat a terhességmegszakítás elutasítása miatt.
A minisztériumi irányelvek ellen a lengyel püspöki konferencia, valamint a 38 lengyelországi életvédő szervezetet tömörítő szövetség (PFROZ) is tiltakozott.
Forrás: MTI
2024. 10. 04.