Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Globálisan évente legalább 600 ezer új fej-nyaki daganatot diagnosztizálnak az orvosok, és csak Magyarországon 2010-ben több mint 5 ezer új eset került regisztrálásra. Bár ijesztő adat, de a nyolcvanas évektől napjainkig páratlan mértékű emelkedést mutatott hazánkban a fej-nyaki daganatok kialakulásának, és az ebből fakadó elhalálozásoknak az aránya. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezeknek a tumortípusoknak a mennyisége növekedett itthon a legnagyobb mértékben, amivel az Európai Unióban az elsők között helyezkedünk el.
A fej-nyaki daganatokról általában
Általánosságban a fej-nyaki daganat kifejezés egy összefoglaló definíció a kulcscsont és a koponyaalap között megtalálható szervek tumoros elváltozását illetően. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk tehát az orrüreget, az orr melléküregeit, a szájüreget, a nyálmirigyeket, de az ebben a régióban elhelyezkedő bőrt, az arcot, a garatot, a gégét, a pajzsmirigyet, valamint a mellékpajzsmirigyet is.
A nyak és a fej közelében rengeteg olyan szerv található, melyek különféle szövettípusokból tevődnek össze. Közös bennük azonban, hogy mindegyik táptalajt nyújthat a rosszindulatú daganatoknak, melyek jelentős része laphámrák. Ez a daganattípus a nyirokrendszer segítségével könnyedén képez áttéteket a nyirokcsomókon keresztül, de a fej-nyaki tumorok egyik legnagyobb csoportjába ennek ellenére is inkább a szájüregi daganatokat sorolhatjuk.
A dohányzás az egyik legjelentősebb rizikófaktor
Hogy a fej-nyaki daganatok pontosan miért alakulnak ki, az egyénenként változó, ugyanakkor a dohányzást tekinthetjük az egyik legjelentősebb rizikófaktornak, ezáltal a szájüregi tumorral vagy gégerákkal diagnosztizált betegek közel 80 százaléka rendszeresen élt ezzel a káros szenvedéllyel. Szintén a kockázati tényezők közé sorolhatjuk az alkoholt, és még nagyobb a probléma, ha a kettő együtt van jelen valaki életében. Az alkoholisták és a láncdohányosok esetében akár 15-ször nagyobb valószínűséggel fordulhat elő rákos elváltozás, mint azok körében, akik csak egyik függőség rabjai.
A szájüregi daganatok megjelenése kapcsán gyakori kiváltó ok lehet még a rossz szájhigiénia, de akár a rosszul illeszkedő fogprotézisek is állhatnak a háttérben. Bár egyelőre még rengeteg kutatás kell a bizonyításhoz, ugyanakkor egyre többször hallani, hogy a HPV vírus is elősegítheti egyes fej-nyaki daganatok előfordulását, lévén a szövettani és citológiai elemzések szinte minden esetben kimutatták a kórokozó jelenlétét.
A fej-nyaki daganatok tünetei rendkívül sokfélék lehetnek annak függvényében, hogy pontosan melyik szervnél fordult elő az elváltozás. A daganatok általában nagyon sokszor jól láthatók és érezhetők, ezáltal a csomókat és duzzanatokat a beteg maga is könnyedén kitapinthatja. Amennyiben az elváltozás a tápcsatorna elülső szakaszait érinti, akkor csakhamar megjelennek a táplálkozási- és a légzési nehézségek, amit a későbbiekben nyelési fájdalom és gyakori félrenyelés kísérhet.
Rendkívül lényeges, hogy amennyiben a nyálkahártyán duzzanatot, fehéres elváltozást vagy fekélyt tapasztalunk, amihez kellemetlen szájszag és a nyelv korlátolt mozgása társul, méghozzá nyelési fájdalmakkal, rekedtséggel és fájdalmatlan nyaki csomóval, akkor feltétlenül forduljunk orvoshoz. Ha rögtön szakorvoshoz mennénk, egy fül-orr-gégész vagy egy szájsebész szakrendelése segíthet felállítani a pontos diagnózist.
Az orrgaratban vagy az orr melléküregeiben kialakuló daganatok leggyakoribb tünete a nagyothallás, ami mellé kettős látás, orrdugulás, orrvérzés, duzzanatok, fejfájás, az arcon tapasztalható érzészavar és a fogsor felső fogainak meglazulása, esetleg kihullása csatlakozhat.
Amennyiben a daganatos elváltozás a hangszalagok szintje felett helyezkedik el, gyakori tünet a torokfájás, az ott tapasztalható gombócérzés, a fülfájás, melyhez rekedtség, légszomj, valamint nyelési problémák társulhatnak. Ha a gégerák a hangszalagok szintjén helyezkedik el, rendszerint nagyon korán kialakul a rekedtség, a mélyebb szinteken megbújó tumor viszont csak később idézi elő ezt a problémát, emiatt sajnos nagyon sokszor csak későn ismerhető fel.
Fontos a korai diagnózis, a megelőzés és a rendszeres szűrés
A fej-nyaki daganatok esetében rendkívül fontos, hogy idejekorán felismerjük a problémát, hiszen minél korábbi a diagnózis, annál nagyobb a gyógyulás esélye, noha statisztikailag a fej-nyaki daganatok túlélési esélye sajnos nagyon csekély. Emiatt rendkívül lényeges, hogy teljes egészében kiszűrjük életünkből a rizikófaktorokat, és amennyiben szükséges, akkor rendszeresen megjelenjünk szűrővizsgálatokon. Ez utóbbi különösen a rendszeres dohányosoknál nagyon fontos, hiszen a fej-nyaki daganatok jelentős többségét a szakorvosok már igencsak korai stádiumban felismerhetik, ami elengedhetetlen feltétele a sikeres kezelésnek.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
