Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A vizsgálat során 19 triatlonistát (10 férfit és 9 nőt), valamint 17 egyéb sportot űző személyt hasonlítottak össze. Előbbiek közül mindenki évente legalább két országos versenyen indult, vagy olimpiai távon vagy az Ironman nevű versenyen, a másik csoportba tartozók pedig szintén aktívan sportoltak, de egyszerűbb sportokat űztek, például futottak, úsztak vagy zumba órára jártak. Az egyik kísérlet során a résztvevőknek hideg vízbe kellett tenniük a kezüket, és csak akkor volt szabad kivenniük, ha már elviselhetetlen fájdalmat éreztek, míg egy másik során fokozatosan emelkedő hőmérsékletnek tették ki az alkarjukat, és egy gombnyomással kellett jelezniük azt, amikor először kezdett fájni nekik, illetve azt, amikor úgy érezték, már nem bírják a fájdalmat.
Az eredmények azt mutatták, hogy mindkét csoport tagjai nagyjából ugyanazon a hőmérsékleten kezdtek el fájdalmat érezni, ám a triatlonisták tovább elbírták azt viselni. Dr. Ruth Defrin, a Tel Aviv Egyetem szakembere a Pain című lapban közzétett tanulmányában mindezt azzal magyarázta, hogy a triatlonistáknak mind a képességeik, mind a motiváltságuk segít abban, hogy akár kísérleti körülmények között, akár a valós életben kibírják a fájdalmakat. A kérdés azonban így is felmerül: vajon eleve a szívósabb emberek kezdenek triatlonozni, vagy maga a sportág teszi őket szívóssá? Defrin szerint arról van szó, hogy a folyamatos fájdalom, amit ezek a sportolók edzések és versenyek közben átélnek, hozzászoktatja őket mindehhez, így mind az agyuk, mind a testük kémiai összetevői alkalmazkodnak a nehezített helyzethez.
Egy másik vizsgálatban azt is tesztelték, milyen a triatlonisták lelki hozzáállása a fájdalomhoz, és kiderült, hogy ők alapvetően kevésbé félnek a fájdalomtól, aminek hatására aztán kevésbé is fogják megtapasztalni azt. Ez a hétköznapokban is így van, például aki nagyon fél a fogorvostól, annak általában jobban is fog fájni a kezelés. Angela Durazo, 28 éves triatlonista nagyon jó példa a fentiekre. Még 2012-ben elhatározta, hogy hivatásos triatlonista lesz, szponzorokat is szerzett és az első nemzetközi versenyén rögtön ötödik helyet ért el. Nem sokkal ezután azonban egy súlyos autoimmun betegséget, reumás ízületi gyulladást kapott, ami akár egész életen át tartó fájdalmakkal is járhat. Volt olyan, hogy Angela egy üveg vizet is képtelen volt kinyitni, a betegség legrosszabb fázisában pedig az ágyból sem bírt kikelni. De nem hagyta, hogy legyőzze a kór, és néhány hónapnyi kemény fizikoterápiás kezelést követően, szigorú diéta mellett ma már képes kezelni a fájdalmát, sőt ebben az évadban már hét triatlon versenyen is elindult. A lány azt vallja, hogy a versenyzés során átélt kínok és a betegség hatására jelentkező fájdalom kölcsönösen segítettek neki abban, hogy mindkettőt jobban viselje, és ma már úgy érzi, minél inkább el bírja viselni az ízületi gyulladással járó kínokat, annál könnyebben tud teljesíteni a triatlon versenyeken is.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
