
Az amerikai Smith College vizsgálatában 4,629 fekete és fehér, 18 és 30 év közötti, városi környezetben élő egészséges fiatal vett részt. Az ellenségességre való hajlam és a csökkent légzésfunkció közötti összefüggést pszichológusok vizsgálták. Az eredmények arra utalnak, hogy minél morózusabb valakinek a jelleme – például agresszív vagy haragos –, annál rosszabb a tüdeje teljesítőképessége, még akkor is, ha belekalkulálják a kor, a testmagasság, a szociális helyzet, a dohányzás és az asztma okozta egyéni különbségeket.

A nagyobb fokú frusztrációval együtt élő fekete férfiaknál és nőknél, illetve fehér nőknél szignifikánsan csökkent volt a légzéskapacitás. A fehér férfiaknál az összefüggés enyhébb volt. A szerzők ezt azzal magyarázzák, hogy az alacsonyabb társadalmi rangban élő feketék és a fehér nők, akik ellenséges érzelműek (és nem felelnek meg a társadalmi elvárásoknak), sokkal nagyobb szociális következményekre számíthatnak, mint a fehér férfiak, ezért nagyobb a rájuk nehezedő stressz, ez pedig beteggé teszi őket.
A kutatók szerint ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek a környezetszennyező anyagok tüdőfunkcióra és ellenségeskedésre kifejtett hatásának tisztázására. „Természetes folyamatnak gondoljuk, hogy a kor előrehaladtával csökken a légzéskapacitás. Pillanatnyilag nem tudjuk megmondani, hogy az ellenséges személyiség tovább rontja-e a tüdők teljesítményét, habár a kettő kapcsoltsága ismert fiatal felnőttkorban, ezért további vizsgálatok szükségesek.” – mondta Dr. Benita Jackson, a Smith College munkatársa.