Noha számos jelentés foglalkozott már az élelmiszerek éghajlati lábnyomának számszerűsítésével, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) szakemberei által vezetett legújabb kutatás az első, amely felölel minden országot és szektort a termeléstől kezdve a csomagoláson és az elosztáson át az élelmiszerhulladák kidobásáig.
A Nature Food című folyóiratban publikált jelentés egy új globális adatbázisra épül, amely az élelmiszerrendszer üvegházhatású-gázkibocsátására vonatkozó becsléseket tartalmaz az 1990 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan. A szakemberek szerint 2015-ben az élelmiszerrendszerhez köthető kibocsátások voltak a felelősek a globális emisszió 34 százalékáért. A kibocsátások nagyjából fele szén-dioxid volt, amely elsősorban a földhasználatból, valamint a csomagoláshoz, szállításhoz és feldolgozáshoz kötődő energiafelhasználásból eredt. A kibocsátások egyharmadát a haszonállatoktól, valamint a rizstermelésből és a biohulladékból eredő metán tette ki. A fennmaradó rész döntően a megtermékenyítő közegekből származó dinitrogén-oxid volt, de a szakemberek szerint a fluorozott gázok mennyisége is egyre növekszik.
-----------------------------------------------------------------------------------------------
Ha komolyan veszed a tartós fogyást,
és a későbbiekben is egészségesen szeretnél főzni:
Légkeveréses Halogén Főzőkészülék
- Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetsz benne
- Füst- és szagmentes
- Mikró helyett is jó, mindent tud, amit egy mikrohullámú sütő, sőt tehetsz bele alufóliát, vagy akár tepsit is
- Megőrzi az ételek vitamintartalmát a kíméletes halogén főzési eljárásnak köszönhetően.
- Megtapasztalhatod az ételek valódi ízét, a zárt rendszerben sosem érzett ízek jönnek elő..
MEGNÉZEM A LÉGKEVERÉSES HALOGÉN FŐZŐKÉSZÜLÉKET >>
----------------------------------------------------------------------------------------------------
A hat legnagyobb élelmiszerrendszer-kibocsátó 2015-ben Kína (a globális kibocsátás 13,5 százaléka), Indonézia (8,8 százalék), az Egyesült Államok (8,2 százalék), Brazília (7,4 százalék), az Európai Unió (6,7 százalék) és India (6,3 százalék) voltak.
A globális élelmiszerrendszer egyre energiaintenzívebbé válik: a kibocsátásának csaknem egyharmada közvetlenül az energiafogyasztásból származik. A jelentés szerint továbbá az élelmiszerek által megtett út "kevésbé fontos, mint a csomagolásuk", 2015-ben ugyanis a szállítás az összkibocsátás 4,8 százalékáért, míg a csomagolás az 5,4 százalékáért volt felelős. A szakemberek a hatékonyságot növelő irányelvek bevezetésére, az ellátási láncon belüli kibocsátás csökkentésére és az egészségesebb ételekhez való hozzáférés elősegítésére szólítanak fel.