
A nem invazív tesztet az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatói fejlesztették ki. Az eszközt arra tervezték, hogy megkülönböztesse a jó- illetve rosszindulatú eseteket, és a betegséget a korai stádiumában mutassa ki. - Ha idejében felfedezzük, jobbak az esélyek arra, hogy a megfelelő kezelés azonnali megkezdésével megállítsuk a betegség terjedését. Megpróbáltuk kiszűrni a többi azbeszt okozta betegséget, nehogy valami olyan rendellenességet diagnosztizáljunk, ami valójában nem jelent problémát – számolt be a kutatócsoport vezetője, Deborah Yates.

Ausztráliában a világon az egyik legmagasabb a mezotelióma előfordulása. A rosszindulatú savósburok-daganat ritka daganatnak számít, amelyet nehéz a korai stádiumában kimutatni. Évente körülbelül 20 ezer ember hal meg a rendellenesség következtében világszerte. A szakértők szerint a jó- és rosszindulatú azbeszt okozta betegségek megkülönböztetésére szolgáló hagyományos módszerek pontatlanok, invazívok, és az idősebb betegek számára nehezek.
A European Respiratory Journal szakfolyóiratban közzétett vizsgálatban Yates és munkatársai húsz rosszindulatú mezoteliómában szenvedő beteg, 18 azbeszt okozta megbetegedésben szenvedő beteg és 42 kontroll alany leheletmintáit vizsgálták. A tesztelés 88 százalékos pontossággal határozták meg a rosszindulatú betegséget, az azbeszt okozta egyéb betegségeket és a kontroll alanyokat. Az egyes csoportok megkülönböztetésében az elektromos orr segített, mely módszerből a későbbiekben szűrőeszközt lehet majd kifejleszteni a magas kockázatú csoportok számára.