Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A szorongás magas szintjét tapasztaló emberek esetében pedig a dühkitörést követő néhány órában a szívroham bekövetkezésének kockázata kilenc és félszer magasabb, mint az átlagemberekben. Az ausztrál kutatók elmondták, hogy a szívroham gyanújával kórházba került betegeknél gyakran az derült ki, hogy rohamuk előtt düh vagy szorongás epizód érte őket. A kiváltó okok között családi veszekedések, közúti viták és munkahelyi ellentétek fordultak elő. Az eredmények alátámasztják azokat a korábbi kutatási eredményeket és megfigyeléses következtetéseket, melyek szerint a düh szívrohamot és agyvérzést válthat ki. Dr. Thomas Buckley, a Sydney Egyetem kutatója elmondta, hogy bár annak abszolút kockázata, hogy egyetlen dühkitörés szívrohamot váltson ki alacsony, az új eredmények arra utalnak, hogy a veszély valós. A fokozott düh vagy szorongás epizódot követő szívroham valószínűleg a megemelkedett pulzus és vérnyomás, a vérerek megkeményedése, és a fokozott véralvadás következménye lehet.
A kutatásban elsődleges angioplasztikára beutalt, szívroham gyanújával felvett kórházi betegek esetében vizsgálták önbevallásos kérdőív segítségével a szívrohamot megelőző 48 órában tapasztalt düh szintjét. A düh szintjét egy hétpontos skálán mérték, amelyen az egy a nyugodtságot, a hét pedig a kontroll teljes elvesztését, a tárgyak dobálását, és az ön- és közveszélyességet jelentette. Az eredmények azt mutatták, hogy a dühösség 5. vagy magasabb szintjének elérése utáni két órán belül a szívroham kialakulásának kockázata nyolcszor nagyobb volt, mint a düh normális szintje esetén. Dr. Buckley szerint a dühkitörésre vagy szorongásra való hajlamot is ki kell értékelni a szívbetegségekben szenvedő betegek kezelése során, illetve más emberek esetében a szívbetegségek megelőzésében.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
