
Ahhoz, hogy sikeresek legyünk az életben, fontos, hogy képesek legyünk írni és olvasni. Azonban egyes gyermekeknek és felnőtteknek nehézséget okoz ezen képességek elsajátítása – ezt az állapotot nevezzük diszlexiának. Begoña Díaz és munkatársai a Proceedings of the National Academy of Sciences oldalain mutatták be rendellenességhez társuló fontos idegrendszeri folyamatokat, mely felfedezések akár a jövőbeli kezelési módszereket is meghatározhatják.
A diszlexia a beszédhangok azonosításában is nehézséget okoz, például míg az iskoláskor előtti normális gyerekek képesek felismerni, ha két szó rímel egymásra, addig ezt a diszlexiások csupán felső tagozatban sajátítják el. A kóros állapot végigkíséri az egyén egész életét, ráadásul megfelelő kezelés nem is létezik. Becslések szerint a gyermekek 5-10 százaléka szenved diszlexiában, és ugyan az alanyok intelligenciája megfelelő, mégis nehézségek jelentkeznek az olvasásban és szövegértésben.
A kutatók agyat feltérképező mágneses rezonanciavizsgálat segítségével megállapították, hogy diszlexia során az a struktúra működik hibásan, mely a hallott információt az agykéregbe kapcsolja: ez a képlet a thalamus corpus geniculatum mediale nevű területe. A hiba különböző mértékű lehet, ami jól magyarázza a diszlexiások igen sokszínű tüneteit. A munkacsoport önkénteseknek adott szövegértést célzó feladatokat, és ennek során az agy működésbeli változásait regisztrálták az orvosi képalkotóval. Összehasonlítva a kontroll egyénekkel, diszlexiásoknál a hiba nem a hangérzet kialakulásában jelentkezett, hanem annak megértése jelentett problémát.