Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Magyarországon az emberek 12-19 százaléka esik át élete során legalább egy depressziós időszakon. Néhányan azonban klinikai depresszióban szenvednek, amely hetekig, vagy akár évekig is tarthat, és súlyosan befolyásolhatja a mindennapi életüket. A klinikai depresszió diagnosztizálása jelenleg több hónapig is eltarthat, mert az orvosoknak el kell dönteniük, hogy a beteg valóban a betegségben szenved-e, vagy csupán a valamilyen esemény vagy tragédia következtében kialakuló természetes bánat gyötri. A chicagói Northwestern Egyetem kutatói azonban a Translational Psychiatry szaklapban Rédei Éva professzor vezetésével kilenc olyan vegyületet fedeztek fel a vérben, melyek szintje a depresszió során megemelkedik. A szakemberek egy olyan vérvizsgálatot dolgoztak ki, amely e vegyületek közül három mérésével mutatja ki a depressziót.
A kutatók arról számoltak be, hogy miután 32 súlyos depresszióban szenvedő beteg, és 32 egészséges ember vérében vizsgálták a vegyületeket, jelentős eltérést tapasztaltak szintjükben a major depressziós és a kontroll alanyok között. A szakértők szerint ez arra utal, hogy a vizsgálattal diagnosztizálni lehet a betegséget a klinikai populációban. Sok ember szenved időről-időre depressziós tünetektől, amelyek néhány napig tarthatnak. Legsúlyosabb esetben azonban az állapot akár évekig is elhúzódhat, és a beteg minden nyilvánvaló ok nélkül úgy érezheti, hogy nem érdemes élni. A kutatások azt is kimutatták, hogy a betegségnek genetikai alapja is lehet, mivel nagyobb valószínűséggel alakul ki depresszió olyan emberekben, akik családjában előfordult a betegség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly bejelentette, hogy a rokkantság második legfőbb oka világszerte a hátfájdalom után a depresszió, az orvosok mégis gyakran figyelmen kívül hagyják a betegséget. A betegek csupán töredéke részesül orvosi kezelésben.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
