A mononukleózis (mononucleosis infectiosa, Pfeiffer-féle mirigyláz) vírusfertőzés okozta klinikai tünetegyüttes, amelyet levertség, láz, fejfájás, torokfájdalom és a nyaki nyirokcsomók duzzanata jellemez.
A betegség átlagosan 4-6 hét lappangási idő elteltével kezdődik, mint egy egyszerű torokfájás:
• magas láz,
• gyengeség, fáradtság,
• nyelési nehezítettség lép fel.
Később jellegzetes tünetek alakulnak ki:
• a nyaki és a hónalji nyirokcsomók megnagyobbodnak,
• a garat hátsó falán gennyes lepedék jelenhet meg,
• a mandulák megnagyobbodnak, összefolyó, szürkés lepedék fedi őket,
• megjelenhet sárgaság is a máj érintettsége miatt.
A torokfájás és a láz általában 1-2 hét alatt elmúlik, azonban az elesettségérzés, a megnagyobbodott nyirokcsomók és a máj érintettsége több héten át fennállhat.
Ha a fentebb felsorolt tüneteket tapasztalja, forduljon háziorvosához.
A mononukleózis a humán herpeszvírusok családjába tartozó Epstein–Barr-vírus- (EBV-) fertőzés következménye, amely cseppfertőzéssel terjed. A nyál vírustartalma az elsődleges fertőzést követően még hónapokig fokozott lehet. A fertőzés legtöbbször már kisgyermekkorban, akár tünetmentesen, esetleg közönséges felső légúti hurut formájában lezajlik, és átvészelése általában életre szóló immunitással társul. A lakosság 90%-a átesik rajta.
Nagyon hasonló tünetegyüttest okoz a cytomegalovírus- (CMV-) fertőzés is.
A mononukleózis lehetséges szövődményei
A mononucleosis szövődményeként előfordulhat lépmegnagyobbodás. Ritka esetekben a megnagyobbodott lép kirepedhet, ami súlyos, életveszélyes állapot, és azonnal orvosi ellátást igényel. Előfordulhat szövődményként a fáradtság és gyengeségérzés tartós (6 hétnél hosszabb ideig) fennállása is.
Az EBV-vírus fertőzése főként az immunrendszer gyengült működésével járó állapotokban (például HIV-fertőzés és AIDS, valamint szervátültetés után) okozhat súlyos szövődményt, mint amilyen a nyirokrendszer daganatos megbetegedése (limfómák) vagy a fej-nyaki daganatok.
A mononukleózis diagnosztizálása
A mononukleózis kórismézése a klinikai tünetek és a vér laboratóriumi vizsgálata (teljes vérkép, EBV-ellenes antitestek kimutatása, mononukleózis-gyorsteszt) alapján történik. Súlyos mandulagyulladás (tonsillopharyngitis) egyidejű megléte esetén a garatváladék leoltása és tenyésztése esetleg szükséges lehet a bakteriális (általában a Streptococcus baktérium által okozott) fertőzés elkülönítése céljából.
A mononukleózis általában néhány hét alatt magától gyógyul. A betegségnek nincs célzott vírusellenes terápiája, csak tüneti kezelésre – láz- és fájdalomcsillapításra – van mód. Egyes szövődmények, például a mandulák táplálkozást és légzést veszélyeztető megnagyobbodása, vérszegénység vagy trombocitopénia esetén kortikoszteroid rövid ideig tartó adása javasolt.
Ha a mononukleózist bakteriális fertőzés is kíséri, antibiotikum-terápia szükséges. Amoxicillin és más penicillinszármazékok nem ajánlottak mononukleózisban szenvedő betegeknek, mivel bőrkiütést okoznak.
Mit tehet mononukleózis esetén?
Amennyiben mononukleózisban szenved, törekedjen kímélő életmódra: néhány hétig pihenésre, ágynyugalomra van szüksége. A lépszakadás és májrepedés veszélye miatt kerülje a nehéz terhek emelését és a sportolást, még akkor is, ha a lépe és a mája nem nagyobbodott meg. Gondoskodjon a bőséges folyadékpótlásról. Májérintettség esetén étkezzen fűszer- és zsírmentesen.
Torokfájdalmát nem szteroid gyulladáscsökkentő szerrel (NSAID) enyhítheti. Ha nehezére esik a nyelés, lokális torokfertőtlenítő öblögetőt, ecsetelőt vagy spray-t használjon. Viszkető bőrtüneteit lokális hűsítő készítménnyel csökkentheti.
A gyógyulás után hat hónapig lehetőleg ne adjon vért.
A mononukleózis védőoltás útján történő megelőzésére nincs mód. A fertőzés elleni védekezés egyetlen módja a higiénés szabályok betartása. Javasolt a nyállal, vizelettel, nemi váladékkal, vérrel, anyatejjel érintkezéskor a fokozott körültekintés és a szennyeződő tárgyak gyakori, alapos fertőtlenítése.
Fontos továbbá a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, változatos és kiegyensúlyozott étrend, valamint a rendszeres testmozgás. Az őszi-téli hónapokban a D-vitamin pótlása (napi 2000 NE) javasolt.
Mononukleózis gyermek- és időskorban, illetve várandósság idején
Gyermekkorban a mononukleózis tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel, torokfájás és láz kíséretében zajlik, így gyakran diagnosztizálatlan a betegség. Mononukleózisos gyermekek lázcsillapítása során kerülni kell acetilszalicilsav-tartalmú szerek adását.
Időskorban a mononukleózis magas lázzal, mandulagyulladással, valamint a nyirokcsomók és/vagy a lép megnagyobbodásával jár. Májgyulladás (hepatitis) léphet fel, jellemző a szemhéjak vizenyője.
A várandós anyák mononukleózisa nem veszélyezteti a magzatjuk egészségét.