2022. Október 01. szombat
A családterápia elméleti háttere -  A családterápia fő javallatai -  A családterápia ellenjavallatai -  A családterápia menete -  A terápia -  Mikor forduljon szakemberhez?
A családterápia a pszichoterápia egyik ága, a beteggel történt megállapodás alapján, lélektani eszközökkel végzett kezeléssorozat. Olyan segítő, gyógyító módszer, amely egységként, többnyire rendszerként kezeli a családot, és a családtagok közti kölcsönhatás (interakció) valamint kommunikáció révén hoz létre változást a családtagok magatartásában és abban, ahogy az élmények átélése és feldolgozása történik.

 

A pszichoterapeuta a család összes tagjával közösen tárja fel a problematikus viselkedésformákat és interakciókat, így az egész családot segíti a változásban. Ezért a családterápia hatására a nem megfelelően működő (diszfunkcionális) családi rendszer is rendeződhet.

A családterápia elméleti háttere

A családterápiában többféle irányzat van, amelyek közül az egyik legáltalánosabban elfogadott az ún. rendszerelmélet, mely abból az alapvetésből indul ki, hogy a társas rendszer zavara gyakran az egyén szintjén is zavart kelt, vagyis a tünethordozó személy (szaknyelven index páciens) a család egészének működésbeli zavarát, diszfunkcióját képviseli. Mivel bármely családtag viselkedése hat az összes többi tag viselkedésére is, egy tag viselkedésének elemzésekor a rendszer egészét kell feltérképezni.

Családterápia

Megfigyelték például, hogy a szkizofréniában szenvedőknél gyakori az ún. kettős kötés (duble-bind) kommunikáció, ahol az anya mást kommunikál, mint ahogyan viselkedik. Ez az ellentmondásos hatás a gyermekben tanácstalanságot, kóros reakciókat, arra hajlamos személyekben akár betegséget is képes kiváltani. Ilyen esetek is indokolták a családterápia bevezetését.

A terápiás gyakorlatot – annak irányultságától függően – a család kapcsolati, strukturális, szociokulturális, történeti, érzelmi vagy etikai rendszerként való értelmezése jellemzi.

A kapcsolati családterápia elsődlegesen a családi rendszeren belüli hatékony kommunikációra összpontosít, segítve a családtagokat a kártékony kommunikációs minták felismerésében és átalakításában.

A strukturális családterápia különös figyelmet fordít a családi erővonalak szerkezetére, az egyes családtagok szerepeire és a közöttük meglévő szövetségekre. Célja, hogy új működési egyensúly jöjjön létre a családban.

A pszichoedukációs irányzat célja a családban jelen lévő feszültség csökkentése oly módon, hogy a családtagoknak a nehéz helyzetekben alkalmazható új megküzdési mintákat mutat és gyakoroltat be. Leginkább olyan családok esetében alkalmazzák, ahol az egyik családtag súlyos lelki zavarral küzd.

A párterápiában vagy házasságterápiában a terapeuta két, egymással hosszú távú párkapcsolatban levő, nem feltétlenül együtt élő személlyel dolgozik. A párterápia olyan esetben alkalmazható, amikor egy kapcsolat rosszul működik vagy válságba jut. Párterápiás megközelítés javallott a családterápia helyett, ha a gyermek pszichés zavara a szülők közötti problémákra vezethető vissza.

A családterápia fő javallatai

A családterápia önálló terápiás módszerként, vagy egyéb terápiás formákkal – például viselkedésterápiával, szexuálterápiával, pszichodrámával – kombináltan alkalmazható. Használható valamely családtag egyéni terápiájával együtt, illetve kiegészítheti az egyéni pszichoterápiát annak különböző fázisaiban. Kiemelt szerepe van a gyermekek és serdülők pszichoterápiájával való kombinációnak.

A családterápia mindazon páciensek számára ajánlható, akik családban élnek, és tünetük, betegségük pszichoterápiával, vagy a pszichoterápia és gyógyszeres kezelés kombinációjával gyógyítható.

A családterápia hatékony a szkizofrén betegek kezelésében. Alkalmas módszer lehet a gyermekgyógyászatban, pszichoszomatikus betegségek, onkológiai betegségek esetén is.

A családterápia ellenjavallatai

A családterápia ellenjavallatát képezi a család felbomlásának irányába ható, visszafordíthatatlan folyamat, valamelyik szülő paranoid állapota vagy kriminalitása, a szülők őszintétlensége, ellenséges előítélet vagy bármely családtag merev ellenállása a terápiával szemben, valamint olyan szervi betegség vagy egyéb akadály, amely kizárja valamely családtag jelenlétét.

A családterápia menete

A kezelés általában 90 perces ülések keretében zajlik, melyek időtartama és gyakorisága kötött. Az ülések száma 4-től 25-ig, gyakorisága a napi alkalmaktól a havi alkalmakig terjedhet. A kezelés befejezése után, 3-12 hónapon belül egy utánkövető ülés lehet szükséges.

A családterápiát pszichoterapeuta szakember vezeti, aki pszichiáter szakorvosi vagy klinikai szakpszichológusi képzettséggel, valamint pszichoterápiás szakképzettséggel és jártassággal rendelkezik.

A családterápia egyszerre összpontosít az egyénre, a többi családtagra és a helyzetre, amelyek közös erőterében az adott tünet felbukkanhatott. Úgy tekint a terápia során tapasztalt egyéni és családi működésekre, mintha azok csak egy-egy kisebb elemét képeznék egy visszatérő, illetve ismétlődő folyamatnak.

Családterápiában a minták átalakítása, valamint a generációk közötti kommunikáció stílusának és módjának megváltozása révén változik a családi rendszer, és vele együtt az összes családtag is.

A terápia

Nem a miértekre kérdez rá, hanem arra, hogy mi történik pontosan és a jelenség mikor fordul elő.

Nem az események tartalmára kíváncsi, hanem azok ívére és dinamikájára.

Célja nem az, hogy az adott családtag belássa és megértse viselkedése mögött meghúzódó okokat, hanem hogy a családtagok közötti viselkedési mintázatok megváltozzanak.

Mikor forduljon szakemberhez?

Amennyiben családja egyik tagjánál lelki probléma (például szorongásos zavar, öngyilkossági kísérlet, komplikált gyász, szenvedélybetegség stb.) jelentkezik, vagy ha a családi rendszerben működési zavart (például súlyosbodó, visszatérő konfliktust) észlel, forduljon pszichiáter szakorvoshoz vagy pszichológushoz.

Akkor is javasolt szakembert felkeresni, ha a családja komoly változáson megy keresztül, és az új helyzethez való alkalmazkodásban, a családi egyensúly helyreállításában van szükség segítségre. Ilyen helyzet lehet például a szülővé válás, a család új taggal bővülése, a felnőtté vált gyermek önállósodása, vagy valamely családtag súlyos betegsége, illetve halála.

Gyermek- és ifjúságpszichiáter vagy gyermekpszichológus szintén javasolhat családterápiát a gyermek viselkedési problémái esetén, mivel a gyermek tüneteinek hátterében a családi viszonyrendszerben kialakult probléma is állhat.


Forrás: egeszsegvonal
2022. 08. 26.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés