Szerepe szerteágazó, többek között részt vesz a kollagén képződésben, ami az erek, a csontok, a porcok, a fogíny, a bőr, a fogak megfelelő működéséhez szükséges, továbbá az energiatermelésben is jelentősége van. Antioxidánsként megvédi a sejteket (DNS-t, fehérjéket, zsírokat) az oxidatív stressztől (2), gátolja a szabad gyökök (pl. cigarettafüst, sugárzás) káros hatását (pl. öregedés, daganatos-, szív és érrendszeri-betegségek). Hozzájárul a fáradság csökkentéséhez, növeli a vas felszívódását. Nélkülözhetetlen tápanyag az immun-, idegrendszer megfelelő működéséhez, a sebgyógyuláshoz.
Intenzív fizikai aktivitás alatt és után a szükségletnek megfelelő további 200 mg C- vitamin bevitel hozzájárul az immunrendszer egészséges működésének a megőrzéséhez.
Az élelemből származó aszkorbinsav a vékonybélben szívódik fel, a felesleg pedig a vizelettel kiürül. Biológiai hasznosulása 80-90%-os napi 30-180 mg/nap étrendi bevitel mellett, viszont nagyobb dózisnál csökken a felszívódása.
Kiváló forrásai a nyers zöldségek (pl. paprika, káposzta) és gyümölcsök (csipkebogyó, kivi, narancs).
Néhány élelmiszert C-vitaminnal dúsítanak. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerhez feldolgozása során aszkorbinsavat (esetleg még más vitaminokat, ásványi anyagokat) adtak abból a célból, hogy annak tápértékét, biológiai értékét növeljék, függetlenül attól, hogy az adott anyag az élelmiszerben természetes formában megtalálható, vagy sem.
C-vitaminnal dúsított élelmiszerek lehetnek pl. a joghurtok, tejitalok, gabonapelyhek, gabonaszeletek, gyümölcslevek, gyümölcsitalok, gyümölcspürék, cukorkák, energiaitalok. A dúsított élelmiszerek hatékonyan és biztonságosan járulnak hozzá a tápanyagigény biztosításához, mert a termékben megtalálható tápanyagok növelhetik egymás felszívódását.
Az étrend- kiegészítőkkel történő tápanyagbevitellel szemben az élelmiszerekkel kicsi a kockázata az egyes hatóanyagok túladagolásának is.
A főzés, a sütés, a hosszú ideig történő tárolás, a fénynek való kitettség csökkentheti a C- vitamin tartalmat. A mikrohullámú sütés, gőzben főzés, gyorsfagyasztás viszont mérsékli a főzési veszteségeket. Otthoni tartósítási eljárások során pl. dzsem-, lekvárkészítésnél 60-80%, fagyasztással 20-25%, szárítással 70-90%, befőtt készítéssel 35-45% aszkorbinsav vesztességgel számolhatsz. Főzelékfélék esetében fagyasztással 20-30%, szárítással 70-80%, hővel tartósítással 45-55% C-vitamint veszítesz.
A folyamatos hiány (ami napjainkban csak nagyon ritkán fordul elő) skorbutot okoz, ami felnőtteknél foghiánnyal, ízületi fájdalommal, csont- és kötőszöveti rendellenességekkel, elhúzódó sebgyógyulással, pontszerű bevérzéssel, véraláfutással, gyulladt és vérző fogínnyel jár együtt. Túladagolása (napi 3-4 g/nap) hasmenést okozhat.
Felnőttek számára ajánlott napi beviteli referencia érték (NRV) 80 mg/nap (5), 7 hónapos kortól 3 éves korig 20 mg/nap, 4-6 éveseknek 30 mg/nap 7-10 éveseknek 45 mg/nap 11-14 éveseknek 70 mg/nap 15-17 éves fiúknak 100 mg/nap, lányoknak 90 mg/nap. Várandós nőknek a szükségleten felül további 10 mg-ot, szoptató anyáknak további 60 mg C-vitamint javasolnak.
Legfelső biztonságos szintet, UL-értéket, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nem állapított meg, viszont az amerikai Orvostudományi Intézet (IOM) 2000 mg/nap mennyiségben határozta meg.
Erre figyelj, ha étrend-kiegészítőként szedsz
Ne szedd, ha vesekövességben szenvedsz.
Ha az összes napi C-vitamin bevitel meghaladja az 1000 mg-ot akkor:
• bizonyos gyógyszerek (pl. fájdalom és lázcsillapítók, hashajtók, szalicilátok, véralvadásgátló szerek, vas, réz és szelén tartalmú készítmények stb.) hatása megváltozhat.
• egyes laboratóriumi vizsgálatok (pl. vizeletcukor) eredményét megváltoztathatja, ezért a vizsgálatot elrendelő orvost tájékoztasd arról, ha C-vitamint szedsz.
• a terhesség 3. hónapja után a szülésig szedett 1000 mg/nap adag C-vitamin fokozza annak a kockázatát, hogy kis testsúllyal születik az újszülött.
• hosszú ideig tartó alkalmazása során gyomorégés, émelygés, hányinger, hasmenés léphet fel és megnövekedhet a vesekőképződés veszélye.
• veleszületett enzimhiányos betegségben (glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz hiányban) szenvedő betegekben vérszegénységet okozhat.
• növelheti a vasraktározási zavar illetve különböző eredetű vérszegénység kialakulásának veszélyét.
• tartós szedésének hirtelen abbahagyásakor a kezdeti intenzitásnál erősebb hiánytünetek jelentkezhetnek.