Brit kutatók első ízben fejezték be a grönlandi bálna genetikai térképét, s közben azonosították a többi emlőssel szemben megfigyelhető különbségeket, elsősorban az öregedés, a sejtosztódás, a rák és a DNS-helyreállítás terén – olvasható a Cell Reports című szakfolyóirat január 6-i számában. „A különböző fajok eltérő élettartamának megfejtése még gyerekcipőben jár, így a mi munkánk továbbiak alapját képezheti” – fogalmazott a szerzőként közreműködő Dr. Joao Pedro de Magalhaes, a Liverpooli Egyetem munkatársa az intézmény sajtóközleményében. „Véleményem szerint az egyes fajok különböző trükköket fejlesztettek ki a hosszabb élettartam kedvéért, és ezeknek a felfedezése hozzásegítheti az emberiséget a korral járó betegségek leküzdéséhez” – tette hozzá a szakértő.
A szerzők hangsúlyozták, hogy a grönlandihoz hasonló óriási bálnáknak több mint ezerszer annyi sejtjük van, mint az embereknek, mégsem alakul ki náluk rák. Ez arra enged következetni, hogy természetes védekezési mechanizmusuk van ellene, ami jobban megvédi őket a többi emlősnél. A kutatócsoport egerekbe szeretné ültetni a grönlandi bálnák génjeit, hogy megvizsgálják, milyen hatással lenne ez az élettartamukra.