Ezek az autoimmun betegségek okozhatnak trombózist

Mik azok az autoimmun betegségek?

Az immunrendszer feladata, hogy megvédjen minket a betegségektől, fertőzésektől azáltal, hogy megtámadja a szervezetbe jutó kórokozókat. Autoimmun betegségről akkor beszélünk, amikor a szervezet természetes védelmi rendszere nem tudja megkülönböztetni a saját sejtjeit az idegen “betolakodóktól”. Emiatt az immunrendszer tévesen olyan autoantitesteket termel, melyek a saját sejteket támadják, károsítva ezzel a szöveteket, szerveket. Számos autoimmun betegség létezik (több mint 80), és a test különböző területeit érinthetik.

Mely autoimmun betegségek fokozzák a trombózis esélyét?

1-es típusú cukorbetegség

Az egyik legismertebb autoimmun betegség az az 1-es típusú cukorbetegség, mely során a szervezet a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit támadja, így inzulinhiány lép fel. Akár 1-es, akár 2-es típusú diabéteszről van szó, mindkét állapot fokozza a trombózisra való hajlamot (mind az artériás, mind a vénás trombózist). A cukorbetegek esetén több olyan tényező is jelen van, melyek elősegítik a vérrögképződést. A magas vércukorszint ugyanis komoly hatást gyakorol az erek állapotára, ugyanis ekkor a belső, endothel rész erősen károsodik, rugalmasságuk csökken. Emiatt könnyen sérül az érfal, és ún. plakk képződik. A plakkok nem csak szűkítik az erek keresztmetszetét (szűk keresztmetszeten ráadásul a vérnyomás is nő, további károsodásokat okozva), hanem a plakk széle beszakadhat, ez pedig fokozza a vérlemezke-aggregációt (összecsapódást), ami vérrögök kialakulásához vezethet, szívinfarktust, stroke-ot okozva. Mindezeken kívül cukorbetegség esetén megnő az alvadási faktorok aktiválódása is, ami a vénákban generálhat vérrögöket, így mélyvénás trombózis/tüdőembólia alakulhat ki.

Antifoszfolipid szindróma

Az antifoszfolipidpid szindróma (APS) igen gyakran áll a trombózis hátterében. Az immunrendszer ekkor ún. antifoszfolipid antitesteket termel, melyek megtámadják a véralvadási rendszer foszfolipidjeit. “A véralvadásban fontos szerepet játszanak a döntően a vérlemezkékből származó foszfolipidek, mivel az alvadáshoz szükséges faktorokat térben közel hozzák egymáshoz. Bár az artériás erekben is keletkezhetnek ekkor vérrögök, gyakrabban generál problémákat a vénákban. Sokszor az állapot nem okoz semmilyen tünetet, panaszt, az antifoszfolipid szindrómára így legtöbbször trombózis után derül fény, illetve meddőség, vetélés esetén. Vérrögök ugyanis a placenta ereiben is előfordulhatnak, ráadásul az antitestek a magzati fejlődést is akadályozhatják, így komplikációkat okozhatnak.

Szisztémás lupus erythematosus (SLE)

A lupus szintén gyakori autoimmun betegség, mely a test szinte bármely szervét érintheti, így a tünetei is igen változatosak lehetnek (láz, kiütések, gyulladások, veseproblémák, izom-és ízületi fájdalmak). A téves immunválasz miatt gyulladás lép fel a test különböző részein, és egy idő után szövetkárosodás alakul ki. A panaszok hol fellángolnak, hol pedig remissziós (nyugalmi) fázisban vannak. Lupus esetén igen gyakran jelen vannak a már tárgyalt antifoszfolipid antitestek (melyek egyik típusa a lupus antikoagulans), és ez megzavarhatja a véralvadást- mondja prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. Amikor az antifoszfolipid szindróma lupusszal társul, úgy az APS-t “másodlagosnak” mondják.

A gyulladásos autoimmun bélbetegségek

Ezen betegségek (pl. colitis ulcerosa, Crohn betegség) szintén növelik a trombózis kockázatát. “A hatásmechanizmus igen bonyolult, de érdemes az orvosnál rákérdezni”-mondja a professzor.

+1: a koronavírus fertőzése okozta tüdőembolia, illetve trombózis veszély

Ezt a legutóbbi időkben ismertük meg és „immun thrombozis-nak” keresztelték. Többször előfordult a vakcinák adása során is, mint súlyos mellékhatás. A trombózis kialakulásának útjai igen bonyolultak, ezért részleteiben szakintézetben vizsgálandók ki. Fontos, hogy a beteg addig kapjon LMWH profilaxist (megelőző terápiát), amíg magas a D-Dimer szint!

Hogy lehet elkerülni a trombózist?

Amennyiben valakinél olyan autoimmun betegség áll fenn, mely megnöveli a trombózis esélyét, úgy fontos, hogy szakorvossal konzultáljon a megelőző terápiáról! Hogy kinek, mire van szüksége, az több tényezőtől függ: van-e egyéb trombózist növelő rizikófaktora, volt-e már trombózisa/tüdőembóliája, van-e egyéb betegsége stb. Ezek alapján az orvosa eldönti, szükséges-e véralvadásgátló kezelés, vagy elegendő az életmódterápia. Előfordulhat az is, hogy alapból nincs szükség véralvadásgátló kezelésre, ám ha pl. terhes vagy repülőn utazik, úgy LMWH injekcióra van ideiglenesen szükség.