Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Kik jogosultak az anyasági támogatásra?
Az anyasági támogatást igénybe veheti a Magyar Köztársaság területén élő
1. magyar állampolgár,
2. bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy,
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) szerint a szabad mozgás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
Az anyasági támogatásra vonatkozó rendelkezések hatálya kiterjed arra az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó nőre is, aki a terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – a Magyar Köztársaság területén terhesgondozáson vett részt.
Anyasági támogatásban részesülhet:
a szülés után az a nő, aki a terhesség ideje alatt legalább négy alkalommal, koraszülés esetén pedig legalább egy alkalommal terhesgondozáson vett részt (ez a családtámogatási ellátási forma akkor is megilleti a szülő nőt, ha a gyermeke halva született;
az az örökbefogadó szülő is, akinek az örökbefogadást a gyermek születését követően hat hónapon belül jogerősen engedélyezték;
a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.
Abban az esetben, amennyiben a szülő nő meghal, mielőtt a támogatást felvenné, ezt a családtámogatási ellátást az anyával egy háztartásban élt apa részére kell kifizetni. A fenti feltételnek megfelelő apa hiányában az anyasági támogatás jár annak a személynek is, aki a gyermek gondozását ellátja.
Nem kaphatnak anyasági támogatást azok a szülők:
1. akik már a gyermek születése előtt nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához;
2. akiknek a gyermeke jogerős gyámhatósági határozat következtében olyan gyermekvédelmi gondoskodásban (pl.: ideiglenes hatályú elhelyezésben) részesül, amelynek következtében kikerült a családi környezetéből.
Az anyasági támogatás igénylésének folyamata
Az anyasági támogatásra vonatkozó igénylést kizárólag írásban a gyermek születését követő hat hónapon belül lehet benyújtani az igénylő lakóhelye szerint illetékes kincstár igazgatósághoz (továbbiakban: Kincstár), vagy – amennyiben ilyen működik a munkahelyen – az igénylő személy munkahelyén található családtámogatási kifizetőhelynél.
Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, és az Országgyűlés Hivatala.
A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványon (postai úton vagy személyesen) vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani. A Magyar Államkincstár a hatáskörébe tartozó ügyekben az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önálló portálon megjelenő, de az ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással biztosítja.
Az anyasági támogatásra vonatkozó kérelem benyújtása a Kincstárnál, a munkahelyen működő családtámogatási kifizetőhelyen, illetve a települési önkormányzat hivatali helyiségében térítésmentesen beszerezhető „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatványon és az 5. számú pótlap kitöltésével történik. A nyomtatványokat egy példányban kell kitölteni.
Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.
Az igénybejelentéshez szükséges iratok
Az igényléskor a kérelemhez csatolni kell a családtámogatási ellátást igénylő, valamint a gyermek:
természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával,
a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványnak a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről készült másolatának bemutatásával vagy csatolásával,
a társadalombiztosítási azonosító jelet és az adóazonosító jelet hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány bemutatásával vagy másolatának csatolásával kell igazolni. Az igényléskor a kérelemhez csatolni kell:
1. az igénylő személyi igazolványát (lakcímkártyáját);
társadalombiztosítási azonosító jelet és az adóazonosító jelet tartalmazó hatósági igazolványt, hatósági bizonyítványt;
a terhesgondozást végző orvos igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő a támogatáshoz szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson, kivéve, ha szülő nő hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a terhesség időtartama alatt egybefüggően legalább öt hónapot külföldön tartózkodott;
1. örökbefogadó szülő esetén a gyermek – határidőn belüli – örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát;
gyám esetében a jogerős gyámrendelő határozat másolatát;
1. az igénylő számlavezető bankjától egy igazolást a számla fennállásáról, ha bankszámlaszámlára kérjük a támogatás folyósítását.
A Kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell:
1. halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat másolatát,
2. az anya halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt,
3. amennyiben a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták, úgy a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát,
illetve, ha a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről, akkor a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozat másolatát.
Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege:
1. a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-a (2004-ben 52 200 forint, 2005-ben 55 575 forint, 2006-ban 58 050 forint, 2007-ben 61 042 forint volt, 2008 óta 64 125 forint),
ikergyermekek esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300 %-a (2004-ben 69 600 forint, 2005-ben 74 100 forint, 2006-ban 77 400 forint, 2007-ben 81 390 volt, 2008 óta 85 500).
Ha az anyasági támogatásból levonásnak lenne helye, az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a folyósított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.
Amennyiben az igényelt anyasági támogatást elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv intézkedésével, határozatával más ok miatt (pl.: a megítélt anyasági támogatás összegével) nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet.
Milyen következménnyel jár, ha jogosulatlanul veszik igénybe az anyasági támogatást?
Jogosulatlanul veszi igénybe az anyasági támogatást az a személy, aki
1. az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, azaz arra nem jogosult, vagy
kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére.
Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozattal kötelezték
Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett támogatást – a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított – 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható.
Az anyasági támogatás felvétele akkor róható fel valakinek, ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette, vagy a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a támogatás őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kellett volna.
A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, akkor a jogalap nélkül felvett támogatást bármely más, még folyósított családtámogatási ellátásból (pl. gyermekgondozási segélyből) levonhatják. A levonás összege azonban nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 %-át. A támogatás visszafizettetése érdekében akár az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni a tartozást. Amennyiben erre nincs mód és a visszafizetésre kötelezett személy a fizetésre kötelező határozat, vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelezettségének nem tesz eleget, a követelés adók módjára behajtható.
Fontos tudni, hogy a magánszemély kérelmére a Magyar Államkincstár vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti és a behajtási eljárás eredménytelen volt.
A méltányossági jogkör gyakorlása tekintetében a visszafizetés különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban
1. az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
2. magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
