2024. Július 23. kedd
Mit mutat a hemoglobin érték? -  Mitől lehet alacsonyabb a hemoglobin szint? -  Mit jelent az alacsony hemoglobin szint?
Mit mutat a laborleletünkben olvasható hemoglobin szint? Milyen okai lehetnek az alacsonyabb hemoglobin értéknek, és mi a teendő vele? Ezekben a kérdésekben segített tájékozódni dr. Halm Gabriella, belgyógyász, hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere.

Mit mutat a hemoglobin érték?

A hemoglobin a csontvelőben képződő vörösvértestekben termelődő vastartalmú fehérje. Magas vastartalmának köszönhető a vér vörös színe. A hemoglobin megköti a belélegzett oxigént, és a keringési rendszeren keresztül elszállítja azt a tüdőből szervezetünk sejtjeihez. A hemoglobin azonban nemcsak oxigént, de más gázokat is, szállít. Miután leadta az oxigént a célsejteknek, szén-dioxidot köt meg, amitől kilégzéssel szabadul meg szervezetünk.

-A hemoglobint (hgb) általában a teljes vérkép részeként vizsgálják. Normál értéke felnőtt férfiaknál 130-170 gramm/l, felnőtt nők esetében 120-150 g/l között van. Ezt az értéket azonban mindig a vérkép egyéb összetevőivel (vörösvértestszám, HTC, MCV, MCH, fehérvérsejt szám, vérlemezkeszám stb.), valamint más klinikai és laboratóriumi eredményekkel együtt, az életkor és számos egészségügyi állapot (pl. várandósság, alapbetegségek) figyelembevételével kell értékelni – hangsúlyozza dr. Halm Gabriella.

A normálisnál alacsonyabb hemoglobinszint azt jelzi, hogy a szervezet sejtjei nem kapnak elegendő oxigént a vérből, ezért a sejtekben található ún. energiatermelő részecskékben (mitokondriumokban) az anyagcsere folyamatok károsodnak. Oxigén hiányában nem tudnak kellő energiát termelni a szervezet fő üzemanyag forrásából a glukózból. Ez a vérszegénység tipikus tüneteihez, fáradtsághoz, gyengeséghez, sápadtsághoz, szédüléshez és terhelésre jelentkező nehézlégzéshez vezet.

Mitől lehet alacsonyabb a hemoglobin szint?

-Életünk egyes szakaszaiban, például serdülőkorban vagy a várandósság, szoptatás idején a szervezet megnövekedett vasigénye miatt kialakuló alacsonyabb hemoglobin szint átmeneti és normális jelenségnek tekinthető. Idősebb korban, amikor a sejtszaporodás lelassul, szintén megfigyelhető, hogy az alsó referenciatartomány alá csúszik az érték. Az alacsony hemoglobin érték azonban számos egészségügyi probléma következménye is lehet.

A négy leggyakoribb ok:

► Akut vagy krónikus vérvesztés: Ide tartoznak a műtét vagy trauma következtében kialakuló vérvesztések, illetve a jellemzően emésztőrendszeri (pl. gyomorvérzés, fekély, daganat aranyér) vagy nőgyógyászati eredetű (pl. mióma) kórképpel kapcsolatos vérzések. Nők esetében a menstruáció is nagyfokú és súlyos vérveszteséget eredményezhet.
► A vörösvértestek csökkent képződése: Hiányállapotok, elsősorban a nem megfelelő vas-, B12-vitamin-, illetve folsavbevitel állhat a hátterében. Előfordulhat, hogy a vitaminok és nyomelemek nem szívódnak fel a tápcsatornából (pl. gyulladásos bélbetegség miatt). Krónikus vesebetegség, cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, autoimmun (pl. lupusz, reumatoid artritisz) és daganatos megbetegedések is negatívan befolyásolhatják a hemoglobin értéket.Csontvelő betegségek (aplasztikus anémia, leukémiák) valamint a kemo-és sugárterápia és egyes toxinok miatt szintén elégtelen lehet a keletkező vörösvértestek mennyisége.
► A vörösvértestek fokozott pusztulása: öröklődő vörösvérsejtképzési betegségek (thalasszémia, sarlósejtes vérszegénység, szferocytosis), valamint szerzett folyamatok; autoimmun hemolitikus anémia, illetve gyógyszer mellékhatás (pl. penicillin és származékai, nem-szteroid gyulladáscsökkentők - NSAID) következtében alakul ki.
► Lépmegnagyobbodás: Fertőzéses, gyulladásos, illetve vérképzőszervi daganatos betegségek is okozhatják a lép megnagyobbodását. Ennek következtében indokolatlan mennyiségű vörösvértest raktározódik a lépben, ami miatt vérszegénység és alacsonyabb fehérvérsejtszám és vérlemezke szám csökkenése is megfigyelhető.

Mit jelent az alacsony hemoglobin szint?

-A normálisnál alacsonyabb hemoglobin érték – kevés kivétellel – vérszegénységet jelent, és az esetek 80 százalékában elmondható, hogy a vashiány áll a hátterében. Ennek ellenére nem tanácsos, hogy a laboreredményt kézhez kapva azonnal vaspótlásba kezdjünk, a vérszegénység diagnózisát ugyanis egyéb laborparaméterek és a beteg állapotát is figyelembe véve és a szükség szerinit további vizsgálatok elvégzésével lehet megerősíteni. Konzultáljunk szakorvossal, aki a diagnózis felállítását követően a megfelelő terápiát (vitamin-és ásványianyag pótlás, étrend módosítása, gyulladásos folyamatok vagy a vérvesztés kezelése stb.) fogja javasolni számunkra – tanácsolja dr. Halm Gabriella, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakorvosa.
Forrás: Orvosi Hírközpont
2024. 06. 06.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés