A megnagyobbodott garatmandula is okozhat hiperaktivitást

Mit jelent az obstruktív alvási apnoé?

-Az obstruktív alvási apnoé felső légúti szűkület okozta tünet-együttes, ami akkor fordul elő, amikor a gyermek légútja elzáródik alvás közben. Kialakulásában sokféle tényező (így például a túlsúly, allergia) játszhat szerepet, de elsősorban fül-orr-gégészeti problémák, az arc vagy a fej formájával kapcsolatos születési rendellenességek és a megnagyobbodott garatmandulák állnak a háttérben. Az alvási apnoé 100-ból 1-5 gyermeket érint, és főként óvodás-kisiskolás korban fordul elő – mondja dr. Holpert Valéria. A betegség éjszakai tünetei közé tartozik az időszakos szünetekkel jelentkező horkolás, a félbeszakadt, nyugtalan alvás, valamint az abnormális testhelyzet felvétele alvás közben. Mivel a gyermek nem tudja magát kipihenni, nappal fáradt, kimerült, ingerlékeny lesz, és nehezen koncentrál az iskolában. Nem véletlen, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral (ADHD) diagnosztizált gyermekek jelentős részének van alvási apnoéja – teszi hozzá a szakember. A tartós szájlélegzés hátrányosan befolyásolja az orr, az orrmelléküregek, valamint a tüdő fejlődését, és a fogak romlásához is vezethet. Az alvási apnoé következményeként zavart szenvedhet a gyermek fejlődése, a korábban már szobatiszta gyermeknél ismételt ágybavizelés jelentkezik. Ráadásul a betegség kihat a közvetlen környezetre is, hiszen a gyermek rossz alvása miatt az egész család kialvatlan lesz.

Hová forduljon a szülő alvási apnoe esetén?

-Ha a szülők az alvási apnoé fent említett tüneteit tapasztalják, elsőként keressenek fel fül-orr-gégészt! Amennyiben a szakorvosi vizsgálat az obstruktív apnoe gyanúját megerősíti, akkor éjszakai poliszomnográfiás vizsgálatra is sort kell keríteni, hogy kiderüljön, milyen mértékű a betegség. Ha a tüneteket a gyermek kórósan megnövekedett torokmandulái okozzák, műtéti megoldással jól orvosolható a probléma – magyarázza Holpert doktornő, aki hozzáteszi, hogy a műtétre a gyermekorvos és fül-orr-gégész szakorvos közös javaslata alapján kerülhet sor, annak előnyeit és rizikóját egyaránt mérlegelve. Gyermekkorban a teljes mandulaeltávolítás helyett a mirigyállomány részleges eltávolítására (tonsillotomia) kerül sor, amely nem érinti a mandula kötőszövetes tokját, így a szerv immunfunkciója is megmarad. A műtét altatásban zajlik és előnye, hogy kevesebb fájdalommal, valamint szövődménnyel jár, és a gyógyulási időt is lerövidíti.

Mire számíthatunk a mandulaműtétet követően?

-A műtétet követően gyenge vérzés, fájdalom, hányinger és köhögés előfordulhat, a gyermek elesettebb lehet, nagyobb odafigyelést igényel. Műtéti szövődményként kialakulhat elhúzódó láz, gyulladás és nagyon ritkán egy súlyosabb állapot, az ún. utóvérzés is – ennek veszélye különösen a műtétet követő napokban a legnagyobb. Mivel a nyelés nehezebb és fájdalommal járhat, így fennáll a kiszáradás veszélye, amit a gyermek gondos itatásával előzhetünk meg. A megfelelő folyadékpótlás a szövődmények kockázatát is mérsékeli. A felgyógyulás 7-10 napot vesz igénybe, ez idő alatt kímélő életmód és rendszeresen fájdalomcsillapítás javasolt, a kezelőorvostól kapott étkezési és életmódi tanácsok betartása pedig rendkívül fontos. A gyógyulás ideje alatt ellenjavallt a vérbőséget okozó, forró, fűszeres, savas ételek, szénsavas italok fogyasztása, és kerülni kell a vérnyomásemelkedést okozó tevékenységeket is (forró fürdő, sport, napozás) – tanácsolja dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gégészeti Központ szakembere.