válaszok: párkapcsolati tanácsadás

48 éves vagyok, a férjem 60. Mindkettőnknek ez a második házassága. 20 éve élünk együtt és 17 évig azt hittem, kevés ilyen mély szerelem van párok között, mint a mienk. 3 évvel ezelőtt történt valami, amiről a mai napig sem tudom eldönteni, mi lehet az igaz. Elmondom.

Egy éve dolgozott a férjem ezen a helyen, mikor feltűntek a következők, egy februári nappal kezdődően. Nem mesélte el, mi volt aznap (addig minden nap, és szívesen hallgattam) az ott dolgozó lányt, akit csak "a kislány"-ként említett, néha a nevén említette. Addig nem "öltözött" és feleslegesnek tartotta. Ápolatlan soha nem volt, de ekkortól már minden reggel borotválkozott és letusolt és válogatott az arcszeszek között. Sőt elrendelte, hogy keres annyit, cseréljem le az aranyláncát vastagabbra.

Nyáron feltűnt (17 éve minden reggel ágyba kapta a kávét és minden hajnalban készítettem elvinni szendvicseket), hogy naponta visszahozta ahogy elvitte, viszont mindig megtaláltam este a zsebében a fogpiszkálót és az éttermi szalvétákat. Ha megkérdeztem ebédelt-e, letagadta. Ekkor még úgy tettem, mint aki vak.

Feltűnt, hogy mikor hazaér, akkor fejezi be a telefonálást és ragyog az arca. Mikor bement fürödni, minden este megnéztem, a kis kolléganőt hívta. Bíztam benne, hogy egyoldalú a lángolás, mert a lány néhány hónapja ment férjhez egy nagyon jóképű fiúhoz és ráadásul 23 éves. Most lehet, el fog ítélni, de egy kis segítséggel egyszer hazugságon fogtam. Ez már augusztusban volt, mikor a férjem már nem dolgozott annál a cégnél. Visszalátogatott időnként és hazavitte a lányt. Amikor felhívtam, hol jár éppen, hazudott. Megkérdeztem, jó érzés-e hülyének nézni, mert tudom, hogy 20km-rel arrébb most ült be a kiskolléganőék háza előtt az autójába.

Ekkor kérdeztem rá, hogy beszéljük meg. Persze ő volt felháborodva. És most jön, amiben segítséget kérek, mert nem tudom feldolgozni. Pontosan 2 éve lesz júliusban, hogy nem dolgoznak együtt és tudom, hogy egy éve nem is látták egymást. Viszont naponta beszélnek. Biztosan tudom. Reggel, délben és utolsó hívás minden nap háromnegyed ötkor. A férjem olyankor minden nap eltűnik, vagy beül az autóba, vagy kimegy a műhelybe. Hétvégén nincs se eltűnés sem hívás. Iszonyú érzés, de nem lehet vele megbeszélni. Nagyon szeretnék őszinte gondolatokat, mert ez hosszú három év.

Még annyit szeretnék elmondani, hogy én mindig ápolt voltam és vagyok, 48 helyett 38 évesnek nézek ki és buta sem vagyok. A sex pedig 20 éve, ezt az időszakot beleértve is, maximálisan jó közöttünk. Ezt a dolgot leszámítva minden jó. Mit lehetne tenni nekem?