Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
válaszok: párkapcsolati tanácsadás
Önkielégítés
Én egy 32 éves két éve párkapcsolatban élõ nõ vagyok. Pár hónapja észrevettem, hogy a párom (36 éves) rendszeresen önkielégítést végez, természetesen titokban. Mikor ezt észrevettem, próbáltam többször kezdeményezni mert azt hittem, hogy keveset vagyunk együtt de sajnos vagy visszautasításban volt részem, vagy Õ nem tudott kielégülni. Mikor kérdõre vontam, hogy miért van szüksége önkielégítésre, akkor letagadta, és kikérte magának, hogy ezzel vádolom. Az utóbbi idõben is többször észrevettem, hogy kielégítette magát, de nem szóltam (próbálom elkerülni a veszekedést). Emiatt kicsit eltávolodtam tõle, nem kezdeményezek, mert nem szeretnék kudarcot átélni.
Szeretném, hogy kapcsolatunk ezen a téren is normálisan mûködjön, de nem tudom, mit tegyek. Normális dolog, hogy egy párkapcsolatban élõ 36 éves férfi rendszeresen önkielégítést végez? Milyen okai lehetnek ennek, talán valamilyen lelki eredetû "betegség"? Hogyan tudnám megbeszélni Vele, hogy ne sértsem meg, ne legyen kínos? Várom mielõbbi, segítõ válaszod
Kedves Edina!
Sajnos nagyon kevés az információm Rólad és a kapcsolatotokról, ezért megpróbálok általánosan, a vélt okokról beszélni.
A szexualitásnak az életünkben elsõsorban örömszerzõ szerepe van. Átadhatjuk magunkat valakinek, kioldódhatnak feszültségeink. Ha valakinek megadatik, hogy kapcsolatban éljen, és mégis az önkielégítést választja, az mindenképpen jelez valamilyen sajátos lelki állapotot. Vajon mi az, ami az utóbbi hónapokban megváltozott párod élethelyzetében? A kapcsolatotok? A munkahelyi viszonyok? Mi okozhat szorongást, túl nagy feszültséget a számára? Mi nyomaszthatja?
Két éve vagytok együtt, ismered annyira, hogy a probléma nyílt felvetése helyett másképp próbáld megtudni, megérteni a kiváltó okokat. Ha érzi, hogy figyelsz rá, ha eleget beszélgettek, nagyon sok minden kiderülhet rejtett, eldugott félelmeirõl, esetleges fájdalmairól. Szerintem ügyesen kezdeményezz beszélgetéseket a gyermekkoráról, a szülei iránti érzelmeirõl, az önmagáról való elvárásairól. Valószínûleg azért nem beszél az önkielégítés okairól, mert még számára sem érthetõ vagy elfogadható. Az, hogy ezt tagadja, azt jelzi, hogy vagy szégyenletesnek tartja, vagy azt gondolja, ez a Te számodra elutasítandó. Nem kell errõl faggatnod!
Az a lényeg, hogy beszélhessen magáról, Rólad, a kapcsolatotokról, arról, hogy hogyan szeretne élni. Mik a vágyai, hogyan szeretné elérni azokat. Hidd el, így egyre közelebb kerülhettek egymáshoz, és teljesebbé, õszintébbé válik majd a kapcsolatotok! Remélem, figyelmeddel és szereteteddel áttöröd azt a falat, amit elhallgatásával emelt közétek! Bízom abban, hogy újra rendezõdik a kapcsolatotok!
VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ
