Életünk harmadát alvással töltjük, legalábbis ideális esetben: az elegendő alvás ugyanis nélkülözhetetlen az egészséghez. Az alvás mennyisége és minősége mellett ugyanakkor legalább olyan fontos, hogy milyen testhelyzetben pihenünk éjszakánként.

BŐVEBBEN

Ha a terhesség kilenc hónapja stresszes környezetben telik, a születendő gyereknél később nagyobb valószínűséggel alakulnak ki viselkedési zavarok, például figyelemhiányos hiperaktivitás – állapították meg brit kutatók.
BŐVEBBEN

Az alváshiány nem csupán nyűgössé teszi az embert napközben, de az anyagcsere-folyamatok lelassulása miatt könnyen súlygyarapodáshoz is vezethet, figyelmeztetnek európai szakemberek.
BŐVEBBEN

Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok egyre nagyobb gondot jelentenek világszerte. Amerikai kutatók olcsó és hatékony ellenszert találtak a problémára: a cukrot.
BŐVEBBEN

Amerikai adatok szerint a tinédzserek körében egyre népszerűbb öncsonkítási módszer, hogy apró tárgyakat szurkálnak bőrük alá és izmaikba. Az öncsonkítás e módja rendkívül súlyos és gyakran jár együtt öngyilkosságra való hajlammal és más pszichiátriai betegségekkel. 
BŐVEBBEN

Két, daganatos megbetegedések felismerését szolgáló orvosi szoftver prototípusát készítették el a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a GE Healthcare (GEHC) munkatársai egy kutatás-fejlesztési program keretében.
BŐVEBBEN

Noha több éve ismert, hogy a leggyakrabban használt fájdalomcsillapítók fokozzák a koszorúér-betegség kockázatát, mégis sok magas kockázatú beteg szedi őket. Dán kutatók azonban még komolyabb veszélyre figyelmeztetnek: e szerek használata szívinfarktus után többszörösére növeli a roham ismétlődésének kockázatát.
BŐVEBBEN

A genetika nem a sorsot, hanem egy betegségre való hajlamot jelenti. Az öröklött hajlam epigenetikai, azaz környezeti tényezők révén manifesztálódik.
BŐVEBBEN

A diagnosztizálatlan vagy félrediagnosztizált alsó végtagi visszérgyulladás és annak következménye, a trombózis súlyosan veszélyezteti a beteg életét, és hatalmas kárt okoz a társadalombiztosításnak.
BŐVEBBEN

Közismert, hogy a felnőttkori mozgásszegény életmód egy sor betegséggel és halálokkal van összefüggésben – svéd kutatók szerint ugyanilyen káros hatással van a gyermekkori fizikai inaktivitás a későbbi szív- és érrendszeri betegséget okozó tényezők kialakulására.
BŐVEBBEN