Az elhízás okozta szívbetegségek kockázatát általában elõrejelzi a magas testtömegindex, de az ontariói Hamilton General Hospital orvosai szerint a derékcsípõ arány háromszor biztosabb eredményt ad a rizikó felmérésében.

A kutatók erre a következtetésre 52 ország több, mint 27 ezer polgárának adatait (csípõméret, derékcsípõ arány, testtömegindex) összevetve jutottak. A résztvevõk felének korábban már volt szívrohama, míg az életkor és nem szerint egyezõ arányú kontrollcsoportban senkinek sem.

A testtömegindex csak kissé volt magasabb a szívrohamon már túlesetteknél, mint a kontrollcsoportban, a derékcsípõ arány viszont szignifikánsan magasabb volt az elõbbi csoport tagjainak esetében, tekintet nélkül egyéb, szívérrendszeri rizikótényezõkre. Az eredmények minden korcsoportnál, nemzetiségnél és mindkét nemnél ezt mutatatták.

Az elhízás mindenképpen magas rizikót jelent a különféle betegségekre való hajlam szempontjából, ám az, hogy ezek milyen betegségek lehetnek, függ az elhízás típusától, vagyis a zsírszövet eloszlásától is. Az ún. centrális, „alma”típusú elhízásnál a zsír leginkább a hasra és a törzsre, míg az ún. perifériás, „körte” típusnál a csípõre és a combokra lokalizálódik. Elõbbi típus szívérrendszeri, míg utóbbi mozgásszervi és visszérbetegségek betegségek kialakulásának esélyét növeli. Centrális elhízásról akkor beszélünk, ha a derék körrfogatát a csípõéhez viszonyítva nõknél 0,85-ös, míg férfiaknál 0,9-es értéket kapunk.

Kardiovaszkuláris betegségek kockázatának felméréséhez tehát érdemes a derékcsípõ arányt, vagyis a hasi elhízás mértékét számításba venni, mivel azonban a mérés eredménye pontatlan lehet, mindenképpen vegyük figyelembe a testtömegindexet is.