A Journal of Dairy Science februári számában bemutatott kutatásban a Norvég Élettudományi Egyetem kutatói Siv Skeie professzor vezetésével 5 Lactococcus baktériumtörzset, köztük négy Lc. lactis ssp. cremoris törzset vizsgáltak, amelyek az egyik hagyományos norvég tejtermékben fordulnak elő, valamint három Lactobacillus, és egy Enterococcus hirae törzset.

Azt próbálták kideríteni, hogy a baktériumok képesek-e túlélni az emésztőrendszer savas környezetét és az epesókat, ami a probiotikus baktériumok hatékonyságának bevett módszere. Ezen kívül egy olyan eljárásnak is alávetették a baktériumokat, amely az emberi emésztőszervrendszert mintázta: testhőmérsékleten emberi emésztő- és nyombélnedvekben inkubálták a baktériumokat. A törzseket tiszta formában és erjesztett tejtermék formájában is tesztelték.

A kísérlet azt mutatta, hogy a Lactobacillus törzsek sokkal magasabb savtűréssel rendelkeztek, mint a Lactococcus törzsek és az E. hirae. A Lactobacillus törzsek mutatták a legmagasabb túlélési arányt a modell emésztőszervrendszerben, a Lactococcus törzsek viszont néhány kivételt leszámítva hasonlóan teljesítettek mindkét rendszerben. Érdekes módon annak ellenére, hogy a Lactococcus törzsek és az E. hirae törzs nem élték túl jelentős számban az emésztőnedvek behatása után, számuk az ezt követő nyombél fázisban megnőtt.

Skeie szerint ez azt jelenti, hogy a lactococcusok és enterococcusok vissza tudják nyerni életképességüket, ha a vékonybélnél kedvezőbb körülmények közé kerülnek. Ez azért érdekes, mert a probiotikus baktériumok éppen a bélben fejtik ki jótékony egészségügyi hatásaikat.

Az erjesztett tejtermékek védőhatásával kapcsolatban az eredmények változatosnak mutatkoztak, de az erjesztett tejtermékek leginkább az Ar-1, Bf-2 Lactococcus törzsek életképességét javították. Az eredmények tehát ismét megerősítették, hogy az erjesztett tejtermékekhez hasonló élelmiszerek védőhatást nyújthatnak bizonyos probiotikus baktériumok számára.