A Pennsylvaniai Egyetem két munkatársa, Mykko Myrskyla és Rachel Margolis által vezetett kutatás szerint a harminc év alatti párok az első és minden további gyermek érkezésével egyre kevésbé lesznek boldogok, míg 30 és 39 év között a legfeljebb három gyermeket nevelők ugyanolyan elégedettek az életükkel, mint akiknek egy gyermekük sincs. Negyven év felett már a családosok tűnnek boldogabbnak, feltéve, hogy megálltak három gyereknél, az ötvenes éveikben pedig már utódaik számától függetlenül elégedettebbek, mint gyermektelen társaik.

Ez az első olyan tanulmány, amely egyértelműen ellentmond annak a közkeletű szemléletnek, hogy a gyereknevelés szükségképpen boldogságot hoz, noha már korábbi kutatások is úgy találták, hogy vagy nincs, vagy negatív kapcsolat van a szülőség és a kiegyensúlyozottság között.

 „Úgy tűnik, az életkorhoz köthető megelégedettség független a nemtől, a jövedelemtől, a családi állapottól, sőt a gyerekek számától is. Egyedül az határozza meg, hogy az illető a szülői lét mely lépcsőfokán áll” – mondja Myrskyla.

Az első években a kevés alvás, a kicsiért való folyamatos aggódás és az anyagi nehézségek könnyen beárnyékolják az időszak szépségeit is. Ahogy azonban a szülők öregszenek, úgy lesznek egyre nagyobban és önállóbbak az utódok, így csökken rajtuk a nyomás. Az anyagi és érzelmi befektetés pedig negyven és hatvan éves kor között kezd megtérülni.

Említésre méltó, hogy főleg a volt szocialista országok középkorúira és időseire igaz, hogy az utódok számával egyenes arányban nő a boldogságuk. Ennek az oka valószínűleg az, hogy ezekben a társadalmakban kevésbé fejlett a jóléti rendszer, így ahogy telnek az évek, a szülők anyagilag is egyre jobban rá vannak utalva a gyermekeikre – derült ki a Population and Development Review című folyóiratban megjelent tanulmányból.