Az Egyesült Államokban zajló MESA tanulmány alapvetően a légszennyezettség és a szívbetegség kialakulásának összefüggéseivel foglalkozik, de az összegyűlő adatok sokféle, egyéb elemzést is lehetővé tesznek. Legutóbb közel ezer 998 vizsgálati alany öt éven át mért eredményeit dolgozták fel.

A résztvevőknek eredetileg semmiféle szív- és érrendszeri problémája nem volt. A vizsgálat öt éve alatt felvett – például komputeres tomográfia segítségével – adatok alapján az derült ki, hogy az időközben megjelenő szívroham vagy hasonló súlyos esemény szorosan összefüggött a résztvevők szíve körül kimutatható zsír mennyiségével.

A szívet a szívburokban mindenkinél zsírpárnák veszik körül, de Jingzhong Ding és munkatársai kimutatták, hogy ez a zsírszövet mérhetően megvastagszik azoknál, akiknél a későbbiekben bekövetkezik az infarktus. A többi kockázati tényezővel összehasonlítva a szívburok zsírtartalma pontosabban jelezte a koszorúér-betegség előrehaladásának mértékét, mint például a haskörfogat.

A kutatók vázolták azt a valószínűsíthető hatásmódot is, amellyel ez a zsírszövet a kórfolyamat felgyorsításában szerepet játszhat. Véleményük szerint a szívburokban lévő zsírpárnák olyan gyulladást keltő anyagokat választhatnak el, melyek a koszorúerekben gyorsíthatják az érelmeszesedést.