Az influenzás megbetegedések szezonja általában december hónapban indul és csúcsát január-február-március hónapban éri el, ezért a védõoltást már novemberben kérni kell. A betegség elleni teljes védettség az oltás után két héttel alakul ki, azonban a tapasztalatok szerint még a járvány kezdetekor adott védõoltás is elõnyös lehet.

A térítésmentes oltásra jogosultak november közepétõl folyamatosan jelentkezhetnek háziorvosuknál annak igénybevételére. Azok, akik nem tartoznak a kockázati csoportba, de szeretnének influenza ellen védõoltást kapni, a háziorvosukkal írathatják fel a vakcinát, amelyet a társadalombiztosítás ebben az évben is 50 százalékkal támogat.

A védõoltás influenza-megbetegedést nem okozhat, mert az oltóanyag nem tartalmaz élõ vírust. Mellékhatásként az oltás helyén fájdalom, bõrvörösség fordulhat elõ, és 1-2 napig rossz körérzet is lehet. Láz, vagy egyéb súlyosabb tünetek igen ritkán lépnek fel.

Kiknek jár a térítésmentes oltás?

Azok, akik életkoruk, egészségi állapotuk vagy foglalkozásuk miatt különösen ki vannak téve az influenza veszélyeinek, ingyenesen kaphatják meg az oltást (összesen 1 300 000 fõ) – az õ esetükben különösen fontos, hogy részesüljenek a betegség elleni leghatékonyabb megelõzésben.

A jogosultak körébe tartoznak a 60 évesnél idõsebbek; életkoruktól függetlenül (3 év felett) az idült szívés keringési, légzõszervi, vese, anyagcsere betegségben szenvedõk; a (rosszindulatú daganatos betegség vagy gyógyszeres kezelés miatt) csökkent immunitással rendelkezõ személyek; a tartós szalicilát-kezelésben részesülõ gyermekek és serdülõk; illetve azok, akiket szociális otthonokban, öregek otthonában, egészségügyi intézményekben huzamos ideig ápolnak (életkortól függetlenül).

Az egészségügyi és szociális intézmények dolgozói (és a baromfi-feldolgozók munkatársai) is kérhetik a térítésmentes oltást, mivel õk foglalkozásuk miatt könnyen szerepet játszhatnak a betegség terjedésében.

Az influenzás megbetegedések terjedését az ÁNTSZ folyamatosan figyeli: az idei év 40. hetétõl figyelõszolgálat mûködik az országban, melynek keretén belül a háziorvosok 20%-a heti gyakorisággal jelenti az influenzaszerû tünetekkel (hirtelen láz, fejfájás, köhögés, torokfájás, izomfájdalom, rossz közérzet) jelentkezõ betegek számát és küld virológiai tenyésztésre torokváladék-mintát az ÁNTSZ intézeteinek. Így az esetleges járvány kezdetét idejében észlelni tudják.

Forrás: ÁNTSZ

2006. november 7.