A nem, életkor, genetikai adottságok befolyásoló szerepén túl számos rizikófaktor létezik, amelyeket tudatosan alakíthatunk; az elhízás, az elhízás talaján kialakuló cukorbetegség, mozgásszegény életmód, kezeletlen magas vérnyomás, magas vérzsírszint (koleszterin, triglicerid), dohányzás. Ezenkívül ma már számolnunk kell a másodlagos rizikófaktort jelentő, a létbizonytalanság okán kialakuló stressz szerepével is.
Ha egyszerre több tényező is fellelhető a felsoroltak közül, akkor megsokszorozódik a veszélyeztetettség. A szívet ellátó koszorúérben elzáródás, ennek következményeként szívizomelhalás, infarktus alakulhat ki.
A szívinfarktuson átesett beteg a kórházi kezelést követően további gondozásra szorul. Míg a primer prevenció célja a betegség elkerülése, addig a másodlagos és harmadlagos eljárások a már meglevő érelváltozások és következményes szervi károsodások súlyosbodását hivatottak kivédeni. Magyarországon elsősorban az intézeti rehabilitációnak vannak hagyományai. Ez idő alatt a gyógyító team tagjai: kardiológus, ápoló, dietetikus, gyógytornász, pszichológus segítik a felépülést. A rehabilitációs programban az életmód-változtatásnak, a helyes táplálkozásnak kiemelkedő szerepe van.
Rehabilitáció: az étrend szerepe
A kardioprotektív étrend kialakítása a beteg tápláltsági állapotához, egyéni toleranciájához, esetleges társbetegségeihez igazodik.
Túlsúly, elhízás esetén a tényleges energiaszükségletnél 500-600 kcal-val kisebb energiabevitellel érhető el a kívánatos testsúlycsökkentés. A gyakorlatban elterjedt megoldás: nőknél 1200 kcal, férfiaknál 1500 kcal a táplálék energiatartalma.
A testtömeg-kezelés célja a fogyás, azután pedig az eredmény megtartása. A siker azon múlik, hogy hosszútávon képes-e a beteg a csökkentett energiabevitelre. Ennek elengedhetetlen kiegészítője a szakember által irányított rendszeres fizikai aktivitás.
Energiát szolgáltató tápanyagok és arányuk
Az étrend fehérjetartalma az összes energia 10-20%-a között ajánlott, szénhidráttartalma az összes energia 50-60°/o-át tegye ki, a hozzáadott cukor a kalóriabevitel 10%-át ne haladja meg. A zsírbevitel az összes energia 30%-ánál kevesebb legyen.
Nem közömbös az érelmeszesedés szempontjából a zsírsavösszetétel, a fogyasztott zsírok telítettsége, aránya a táplálékban: a telített és transzzsírsavak 10% alatt, többszörösen telítetlen zsírsavak ideális aránya 10% alatt, egyszeresen telítetleneké 12-15%. A vérzsírok egyik alkotórésze a koleszterin, amelynek napi bevitele ne legyen több 300 mg-nál, de további korlátozásra lehet szükség például magas vércukor-, vérzsírszint esetén.
Vitaminok, ásványi anyagok, élelmirost-bevitel
A vitaminok közül a folsav és a B-vitaminok, az E- és az A-vitamin, annak előanyaga, a béta-karotin, a C-vitamin, a Ca, K, Mg, szelén és a cink megfelelő dózisú fogyasztásáról bizonyítottak jótékony hatást.
A rostdús étkezésnek zsírfelszívódást gátló, ezáltal koleszterinszint-csökkentő hatása van. Növeli a teltségérzést, egyúttal étvágyat is csökkent. Napi 30-50 g ajánlott.
Zsírsavak: szerepük a koleszterinszint csökkentésében
Étkezéseink alkalmával komplex táplálékokat juttatunk szervezetünkbe, mégis érdemes a koleszterinszint csökkentésében külön meghatározni a különböző zsírsavak szerepét. A vér-koleszterinszint diétás csökkentésének leghatásosabb módja a telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése. A legtöbb telített zsírsav állati eredetű táplálékokban található (zsíros húsok, májkrémek, szalámifélék, sertészsír, lefölözetlen tejtermékek). A magyarországi koleszterinbevitel a javasolt fogyasztás duplája. Gazdagok koleszterinben a belsőségek (pl. máj, agyvelő, vese, borjúmirigy), a tojássárgája, valamint a baromfi bőre.
A többszörösen és egyszeresen telítetlen zsírsavak nem emelik a vér koleszterinszintjét, sőt, inkább csökkentik. A sok növényi eredetű táplálékot, olajat fogyasztó mediterrán országok lakóinak alacsony koleszterinszintje is ezt példázza. A többszörösen telítetlen zsírsavak forrásai a növényi eredetű folyékony olajok; az egyszeresen telítetlen zsírsavak fő képviselője az olívaolaj, de megtalálható még az olajos magvakban (dió, mandula, mák), lágy margarinokban, repce- és kukoricaolajban.
A másik vérzsír, a triglicerid is bizonyítottan infarktus-rizikófaktor. A vér trigliceridjét csökkentik az omega-3 zsírsavak, melyekhez a tengeri halak, valamint a busa rendszeres fogyasztásával juthatunk hozzá. Hazánkban évi 2-3 kg-nyi az egy főre eső halfogyasztás, ez igen alacsony.
A zsírbevitel csökkentése mellett a szénhidrátok, elsősorban a krisztalloid szénhidrátok (cukrok) fogyasztását kell kerülni, az alkohollal egyetemben.
Hányszor étkezzünk naponta?
Szívünk védelmében napi 4-5-szöri étkezés javasolt. Részesítsük előnyben a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret, a durumtésztát, a barnarizst, sok zöldséget, gyümölcsöt, halat, fehér húsokat, sovány tejet, tejterméket. Kerüljük a puffasztó hatású ételek, szénsavas italok fogyasztását. Vásárlás során a piros-fehér-zöld pipával ellátott, ún. szívbarát termékeket keressük.
A nyers saláták készítése mellett a zsírszegény konyhatechnológiai eljárásokat, eszközöket válasszuk (pl. kefires habarás, párolás, sütőzacskó, wok serpenyő, alufólia, cserépedény, mikrohullámú sütő, teflonedény használata.) Ételeink ízesítésére kevés sót, annak kiváltására friss, szárított fűszereket használjunk, kerülve a csípős, erős ízeket. A táplálkozási ajánlások megszívlelendők, hiszen a helytelen étkezési szokások újabb infarktus veszélyét rejtik magukban.
Szívbarát étlapminta
Reggeli: Graham kenyér, pulykasonka, kefir, margarin
Tízórai: sárgarépalé
Ebéd: kertészleves, bazsalikomos afrikai harcsa, burgonyahab, paradicsomsaláta
Uzsonna: muffin zabpehellyel, 1,5%-os tej
Vacsora: túrógombóc, gyümölcs