Ma az Egyesült Államok népességének mintegy 5 százaléka szenved pánikbetegségtől, azonban e betegek nagy része (60-80%-uk) nem kap megfelelő kezelést – állítja Peter Roy-Byrne, a seattle-i egyetem pszichiátriai és viselkedéstudományi intézetének kutatója.

Az okokat kutatva a szakember mindenekelőtt az alapellátásbeli hiányosságokat emelte ki, azonban számos más tényező is negatívan befolyásolja a kezelésre szorulók gyógyulási esélyeit. A kutató szerint újfajta megközelítés szükséges a korlátok ledöntésére, és a pánikbetegeknek nyújtandó segítség megszervezésére, mivel a betegek sokszor még azt sem tudják, hová forduljanak problémáikkal.

Mindez azért különösen fájó, mivel megfelelő kezeléssel (ami elsősorban antidepresszánsok szedéséből és viselkedésterápiából áll) a betegek állapota javítható, míg a kezelés nélküli pánikbetegség súlyosan rontja a páciensek életminőségét. Ugyanakkor még ha a megfelelő helyre is jut el a beteg, akkor is komoly problémát jelent, hogy a krónikus betegségek kezelésére az alapellátásban nem jut elegendő idő, és további gondot okoz még a finanszírozás, a betegbiztosítás kérdése is.

Nincs ez másképp Magyarországon sem, ráadásul a magyar pánikbetegeknek a fent említettnél sokkal nagyobb százaléka nem csak ellátás nélkül marad, de fel sem ismeri betegségét.