Reményt adhat a hátrányos helyzetű településeknek a felzárkózási program

A budapesti Fény utcai piacon található FeteKert nevű üzletből jelentkezett be legutóbbi adásában Áder János. A volt köztársasági elnök beszélgetőtársával, Vecsei Miklóssal, a diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztossal, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökével mutatta be a FeteKert-kezdeményezést, amely a Felzárkózó települések program része, a neve, a Felzárkózó települések kertje is ebből ered. Vecsei Miklós bemutatta azt az automatizált üzletet, amely a Fény utcai piacon egy applikációval érhető el.

A miniszterelnöki biztos szerint a kezdeményezés értelmét nem Budapesten kell keresni, hanem a hátrányos helyzetű településeken. A tapasztalat az, hogy egy 300-400 fős falu már nem tud eltartani egy boltot. A Fény utcai piacon található üzletnek van egy párja a Baranya vármegyei Tésenyben, a cél az ottani élelmiszer uzsora, az abból adódó magas árak letörése.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a felzárkózó programnak előzménye is van, hiszen a hátrányos helyzetű településeken élőket először vissza kellett vezetni a munka világába, megtanítani őket a gazdálkodásra, majd a kereskedelemre, hogy értékesíteni tudják a termékeiket.

Ez sikerült, mára bebizonyosodott, hogy ezek az emberek prémium minőségű árukat tudnak előállítani, amelyeket a fővárosiak a budapesti üzletben tudnak megvásárolni, a programhoz csatlakozó multicégek által biztosított termékeket - főképp alapvető élelmiszereket - pedig mesterségesen alacsonyan tartott árakon tudják megvenni a tésenyiek. A kezdeményezés jelenleg háromszáz települést érint.

A Fény utcai üzlet teljesen automatizált, nincs kiszolgáló, nincs kassza, a vásárló leemeli a polcról a kívánt terméket, kilépéskor pedig a rendszer az applikáció útján levonja a számlájáról az összeget, majd megküldi a digitális nyugtát is. Vecsei Miklós szerint akik megértették a költségoptimalizálás lényegét, azok körében egyre népszerűbb a kezdeményezés. A miniszterelnöki biztos úgy vélekedett, hogy a hátrányos helyzetű településeket nem a FeteKert rendszere menti meg, de bebizonyítja, hogy az ott élők képesek értékeket előállítani, és jelen lenni a piacon.

Mint mondta, ha a fogyasztóknak elmondják, hol készültek a magas minőségű termékek, akkor az többet ér, mintha azt mondanák, hogy a hátrányos helyzetű, romák lakta települések megmenthetők.

A program öt éve kezdődött, és célja, hogy a következő generációk életminőségét javítsák. A termékek előállítói romák, akiknek a gyermekei ma is komfort nélküli lakásokba születnek. Vecsei Miklós szerint a jólléti társadalom tartozik ezeknek az embereknek, ezeknek a gyermekeknek, akiknek a sorsa a tapasztalatok szerint hároméves korukig eldől, és többnyire a hasonló korú, de szerencsésebb helyre született társaikhoz képest komoly hátrányban vannak.

A miniszterelnöki biztos szerint át kell hidalni a többségi társadalomhoz képest hatalmas kulturális különbségeket is, mert a hátrányos helyzetben lévő romák körében még mindig elfogadott, természetes például, hogy a férfiak nőket vernek, sőt, ez számukra a szerelem jele.

Vecsei Miklós elmondta, hogy azokon a településeken, ahol a szakembereik megjelennek, általában romlanak a bűnügyi statisztikák, de ez nem azt jelenti, hogy több bűncselekményt követnek el a helyiek, hanem azt, hogy többre derül fény, mert a romák maguk is elkezdték megérteni, hogy társadalmilag mi a helyes, és mi a helytelen.

Sikeresnek nevezte azt a korábbi kezdeményezésüket, amelyben a romák lakhelyein előre fizetős villanyórákat szereltek fel, mert azóta drasztikusan csökkent a lopások, illetve a szolgáltatók általi kikapcsolások száma.

A programnak köszönhetően csökkent a köreikben az alacsony súllyal megszülető gyermekek száma, mert a terhes nőket egészségügyi szakemberek keresik fel, vagy például hozzájuthatnak olyan vitaminokhoz, amelyek az anya és a gyermek számára is nélkülözhetetlenek.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke arról is beszélt, hogy a programban részt vevő 300 településen körülbelül háromszázezer ember él, ami megfelel Komárom-Esztergom vármegye lakosságának, az érintett településeken ugyanakkor kétszer annyi gyermek születik, mint máshol, ami további megoldandó szociális, oktatási és gazdasági megoldásokat tesz szükségessé.