Mivel a szervezetünk számára az étel jelenti az energiaforrást, teljesen természetes, hogy ha egy ideig nem jutunk energiához, éhesnek érezzük magunkat. De ha a gyomrunk szinte folyamatosan korog, gyakran még evés után is, ha sóvárgunk az étel után, az tünet is lehet.

Ilyen okai lehetnek a folytonos éhségnek
► Cukorbetegség

Testünk az ételben található cukrokat glükózzá alakítja, ami tulajdonképpen az üzemanyagunk. Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt az az érzésünk támad, hogy többet kell ennünk. (1-es típusú cukorbetegség esetén azonban még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.

► Alacsony vércukorszint

Amikor nagyon alacsony szintre esik a glükóz, úgynevezett hipoglikémia következik be. Ez leginkább a cukorbetegeknél fordul elő, de más betegség is okozhatja, mint például a májgyulladás, a vesebetegségek, a hasnyálmirigy bizonyos daganatos megbetegedése, és a mellékvesét, valamint az agyalapi mirigyet érintő problémák. A hipoglikémiás sokkot átélő személy akár részegnek is tűnhet, és jellemző lehet rá a gyors, erős szívdobogás, a sápadtság, az izzadás, a reszketés, és hányinger vagy erős éhség is rátörhet.

► Alváshiány

Ha nem alszunk eleget vagy megfelelő minőségben, az hatással van az éhséget kontrolláló hormonok, főként a leptin termelődésére is. Ez azt jelenti, hogy a rosszul alvó, nem eleget alvó személyek nagyobb étvággyal számolhatnak és azzal, hogy lassabban fogják megtapasztalni a teltségérzetet. A további rossz hír, hogy jobban fognak vágyni a zsírosabb, magasabb kalóriatartalmú ételekre. Az alvásmegvonás további jele lehet a nappali fáradtság, a hangulat-ingadozás, az óvatlanság (és emiatt a több baleset) és a súlygyarapodás.

► Kezeletlen stressz

A tartós és nem feldolgozott stressz hatására nagy mennyiségű kortizol hormon termelődik, amely többek közt megnöveli az étvágyat. Sok ember azt tapasztalja stresszes időszakokban, hogy sóvárog a cukros vagy zsíros, esetleg mindkét típusú étel után. Lehetséges, hogy a szervezet így próbálja meg „lekapcsolni” az agynak azt a működését, amely a feszültséget okozza.

► Étrend

Az állandó éhség okát endokrinológus diagnosztizálhatja. Nem minden étel telít egyformán, a legjobb éhségcsillapítók leginkább a fehérjék, mint a sovány húsok, a halak, a tejtermékek, illetve a magas rosttartalmú ételek, mint a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és a teljes kiőrlésű pékáruk. Ugyancsak nagyon fontosak az diófélék és a növényi olajok (például a napraforgó olaj), amelyek csökkentik a koleszterinszintet és segítenek a jóllakottság érzés elérésében. Ugyanakkor például a fehér lisztből készült pékáruk, a feldolgozott húsfélék és a gyorsételek nem tartalmaznak annyi tápanyagot, amely elégséges lenne a szervezetnek, viszont főként az adalékanyagok miatt fogyasztásuk után hamar megéhezünk. Érdemes külön említést tenni a diétás üdítőkről, amelyekről sokan azt hiszik, hogy mivel nincs bennük cukor, segíthetnek a fogyásban. Holott az ilyen italokban található édesítőszerek azt üzenik az agynak, hogy számíthat az üzemanyagként szolgáló kalóriákra. Amikor azonban ezeket mégsem kapja meg, éhség „üzemmódra” kapcsol, arra bíztatva a testet, hogy ételből szerezze be a hiányzó kalóriákat. Vagyis paradox módon a cukormentes üdítők cukor utáni sóvárgáshoz és hízáshoz vezethetnek.

► Bizonyos gyógyszerek

Egyes gyógyszerek hatására többet ehetünk a szokásosnál. Ilyen lehet például az allergia esetén szedett antihisztaminok egy része, az SSRI típusú antidepresszánsok, a szteroidok, néhány cukorbetegeknek felírt gyógyszer és bizonyos antipszichotikumok. Ha valaki ezt tapasztalja, érdemes erről beszélnie a kezelő orvosával.

► Pajzsmirigy problémák

Ha a pajzsmirigy túlműködik, annak jele nem csak az izgatottság, a gyors pulzus, az erős izzadás lehet, de az állandó szomjúság és az éhségérzet is, amelyre jellemző, hogy jó étvágyú étkezés mellett is fogyhat a beteg. (Ellenben pajzsmirigy alulműködésnél normál étkezés mellett is hízhat.)

► Leptin rezisztencia

A leptin egy olyan hormon, ami információt ad a központi idegrendszernek a szervezet tápláltsági állapotáról. Összetett katabolikus hatással rendelkezik: csökkenti a táplálékfelvételt és a testsúlyt, növeli az anyagcserét. Ha ez a folyamat valahol sérül, akkor növekvő étvággyal, súlygyarapodással és túlsúllyal lehet számolni. A megnövekedett étvágy és a hízás okát vizsgálni kell - Nagyon gyakran azzal fordulnak orvoshoz a páciensek, hogy szinte mindig éhséget éreznek, esetleg már több kilót felszedtek, vagy éppen nem tudják leadni a túlsúlyt. Ilyenkor fontos, hogy kikérdezzük őket a tünetekről, a meglévő betegségekről, hiszen például a hormonális betegségek gyakran együttesen vannak jelen, és a szervezetben minden mindennel összefügg. Célzott laborvizsgálatokat is végzünk, hogy képet kaphassunk a szervezet működéséről, akár olyan ritkább betegségek jeleit is keresve, mint a növekedési hormon hiány, a leptin rezisztencia, a prolaktin túltermelődés vagy a hipofízis elégtelenség – ismerteti dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista. - Ha megszületik a diagnózis és kiderül, pontosan milyen probléma állhat a tünetek mögött, dönthetünk a kezelésről. Azt azonban érdemes tudna a páciensnek, hogy az életmódváltás minden esetben része a kezelésnek. A testsúlycsökkentő étrend összeállításában dietetikus segíthet, az edzések felépítésében mozgásterapeuta adhat iránymutatást és optimális esetben az életmód orvossal együtt tudjuk kidolgozni azt a kezelési tervet, ami nem csak a túlsúlyt, de az esetleges alapbetegséget is kezeli.