A diabétesz jelentősen megnöveli a daganatok kockázatát, elsősorban a 40-54 évesek körében

A több mint hárommillió magyar páciens adatait feldolgozó elemzés szerint a rák előfordulásának kockázata már a cukorbetegség diagnosztizálása előtt emelkedni kezd, és a rákövetkező évben tetőzik. A szakemberek ezért a szűrővizsgálatok fontosságát hangsúlyozzák - olvasható az egyetem hétfői közleményében.
A kutatás eredményei szerint a hasnyálmirigyrák kockázata a legnagyobb, csaknem két és félszer (129,4 százalékkal) magasabb a cukorbetegeknél, mint az egészséges populációban. A májrák kialakulásának 83 százalékkal magasabb az esélye a diabéteszeseknél.
A Semmelweis Egyetem kutatói 3 681 774 egyén adatait elemezték 2010 és 2021 között a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisából, közülük 86 537-en voltak cukorbetegek. Az elemzésbe a 40 és 89 év közötti korosztályt vonták be.
A megfigyelési időszak alatt a kontrollcsoportban a személyek 8,6 százalékánál, a cukorbetegek 10,1 százalékánál diagnosztizáltak rákot.
A hasnyálmirigy- és májtumoron kívül a kutatók négy másik ráktípus kockázatát is vizsgálták.
"Mind a hat daganattípusnál azt találtuk, hogy a cukorbetegeknél, beleértve az egyes és a kettes típusút is, nagyobb a kockázata a rák kialakulásának" - idézi a közlemény Safadi Helénát, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tanársegédjét, a tanulmány első szerzőjét.
A diabéteszes betegeknél 44,2 százalékkal volt magasabb a veserák és 30 százalékkal a vastag- és végbélbélrák kockázata az egészséges populációhoz képest. Prosztatarák kialakulásának 17,1 százalékkal, míg emlőrák kialakulásának 13,7 százalékkal volt nagyobb az esélye cukorbetegnél.
A cukorbetegek és a kontrollcsoport közötti különbség a rákos megbetegedések arányában a fiatalabb korosztálynál a legjelentősebb: a 40-54 évesek körében a cukorbetegek 5,4 százalékánál, míg a kontrollcsoportban 4,4 százaléknál diagnosztizáltak daganatot a vizsgált tíz évben. Ezzel szemben a 70-89 éveseknél a cukorbetegek és a kontrollcsoport közötti különbség csupán 0.3 százalék volt (12,7 százalék a 12,4 százalékkal szemben).
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a diabétesz diagnosztizálása és a daganatok kialakulása között nagyon kevés idő telt el, illetve a betegségek gyakran egyszerre jelentkeztek.
"A diabétesz diagnózisát megelőző egy éven belül már sokkal magasabb volt a daganatok megjelenésének kockázata, és ez a következő egy-két évben tetőzött. Ezután a növekvő trend lelassult, és a rák kialakulásának esélye a diabéteszes és az egészséges csoportban közelíteni kezdett egymáshoz" - magyarázza a közleményben Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egyetemi docense, a tanulmány utolsó szerzője.
Mint írják, erre a jelenségre többféle magyarázat létezik a szakirodalomban. Az egyik, hogy a daganatok kialakulásában szerepet játszhat az inzulinszint megemelkedése.
"Hyperinzulinémiának vagy inzulinrezisztenciának nevezzük azt a diabéteszt megelőző állapotot, amikor a vércukorszint még normális, de a szervezetnek már több inzulinra van szüksége ahhoz, hogy a sejtek a cukrot a vérből fel tudják venni. Ez a megnövekedett inzulinszint lehet az egyik oka a megnövekedett daganatkockázatnak" - teszi hozzá Safadi Heléna.
A kutatók ezért a szűrési irányelvek átgondolására hívják fel a figyelmet.
"Fontos lenne, hogy már a fiatalabb generációnál is elkezdődjön a rendszeres diabétesz- vagy inzulinrezisztencia-szűrés. Mivel a negyveneseknél a legjelentősebb a daganati kockázatkülönbség a cukorbetegek és az egészséges populáció között, ezért jelentősége lehet annak is, hogy a vizsgált ráktípusokra is szűrjék őket" - hangsúlyozza Lám Judit, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egyetemi docense, a tanulmány társszerzője.
A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint 2023-ban világszerte 537 millió felnőtt élt cukorbetegséggel. Magyarországon 2021-ben több mint 661 ezer felnőttkorú (20-79 éves) diabéteszest tartottak nyilván.