A glaukóma világhét (World Glaucoma Week) 2024-ben március 10. és 16. között kerül megrendezésre világszerte. Ebből az alkalomból Prof. Dr. Holló Gáborral beszélgettünk, aki nem csupán a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialistája, hanem hosszú évtizedeken keresztül az Európai Glaukóma Társaság vezető tisztségviselője volt, és jelenleg is a nagy európai társaság egyik aktív vezetőségi tagja. A mai beszélgetésünk a zöldhályog (glaukóma) általános vonásait és a glaukóma világhét fő céljait: a korai diagnosztikát és a panaszmentes személyek szűrését célozza meg.

Mi az a glaukóma? A zöldhályog nem hályog. Azon látóideg betegségek összefoglaló neve, melyben a károsodás a szemgolyó és a látóideg találkozásánál (azaz a látóidegfő területén) kezdődik, és az ott átfutó idegrostok károsodása a folyamat elsődleges lépése. Ez a károsodás az idegrostokhoz tartozó idegsejtek valamint az idegrostok átkapcsolódása utáni további idegsejtek és idegrostok vissza nem fordítható károsodását hozza létre. Mindez a látótér egyre fokozódó, vissza nem fordítható elvesztését eredményezi. A betegség progresszív, a már kialakult károsodás nem fordítható vissza. Kezeletlen esetben a további romlás folyamatos. A romlás üteme betegségtípusonként és egyénenként változó. A glaukóma tehát neurodegeneratív betegség. Lényegében olyan, mint az Alzheimer és a Parkinson betegség vagy a manapság gyakran hallott ALS. A különbség az utóbbiakkal szemben az, hogy a glaukóma korán megkezdett és hatékony kezeléssel az esetek többségében oly mértékben uralható, hogy további jelentős látásromlás nem alakul ki. Ez azt jelenti, hogy a látás megtartása több évtizeden keresztül is lehetséges. Magyarországon számos glaukóma forma gyakori. A mostani beszélgetésben csupán a legfontosabbakkal és egyben a szűrés, megelőzés szempontjából leginkább megközelíthetőekkel foglalkozunk. Elsődleges nyitott csarnokzugú glaukóma Az elsődleges nyitott csarnokzugú glaukóma az európai népességben (így hazánkban is) a leggyakoribb nyitott csarnokzugú zöldhályog forma. Ebben a betegségben a korábban már említett látóidegfő károsodása az elsődleges, azonban az esetek mintegy felében a szem belső nyomása (a szemnyomás) is megemelkedik. A szemnyomást a csarnokvíz nyomása hozza létre. A csarnokvíz a szemen belül a szivárványhártya (írisz) mögött termelődik. A pupilla területén jut át az elülső szemcsarnokba, ami a szivárványhártya elülső felszíne és az átlátszó szaruhártya hátsó felszíne közötti terület. Az elülső csarnokból az átlátszó szaruhártya és a fehér ínhártya belső határán lévő finom kivezető rendszeren keresztül hagyja el a szemet. Mivel ez a kivezető rendszer hasonlóképpen szabályozott kémiai és élettani értelemben, mint a látóidegfő területén levő szövetek és erek, az elsődleges nyitott csarnokzugú zöldhályog szabályozási zavara érintheti a csarnokvíz kivezető rendszerét is, csökkentve ezáltal a csarnokvíz elvezetését és megemelve a szemnyomást. A szemnyomás emelkedése jelentősen hozzájárul a glaukóma romlásához. Éppen ezért a nyitott csarnokzugú glaukóma kezelésében a szemnyomás megfelelő csökkentése (pl. szelektív lézer trabekuloplasztika, konzerválószer-mentes, korszerű, naponta csak egyszer cseppentendő szemcsepp, csarnokvíz kivezető műtét) elengedhetetlen fontosságú. Tudni kell, hogy az elsődleges nyitott csarnokzugú glaukóma örökletes betegség, sok gén örökíti. Aki sok kockázati gént örököl, annak a betegsége viszonylag fiatalabb életkorban jelentkezik és súlyosabb lefolyású. Aki kevesebb ilyen gént örököl, annál később vagy nagyon idős életkorban jelentkezik csak a betegség, és lefolyása is enyhébb. Hogy ki mit örököl, és erre az élet során szerzett hatások hogyan rakódnak rá, azt genetikai vizsgálattal nem lehet jól eldönteni. Ezért szükséges a szemészetileg panaszmentes személyek érdemi, jó minőségű, kellő időráfordítású és műszerezettségű szűrése glaukóma irányában, mintegy 40 éves kortól háromévente. Az ilyen vizsgálat nem lehet kapkodó tömeges vizsgálat, mert az nem képes a betegség korai stádiumát észlelni. Késői állapotban, már súlyos látóideg károsodás mellett az egyszerű vizsgálat is kimutatja a betegséget, de ilyenkor a látótér már oly mértékben beszűkült, hogy az az életminőséget jelentősen megrontja. A nyitott csarnokzugú zöldhályogok érdemi kezelése nem pusztán gyógyszeradásból és szemnyomás mérésből áll, hanem az állapot folyamatos követéséből, amihez a szoftveresen elemzett optikai koherencia tomográfia-angiográfia (OCT-angiográfia) és látótér vizsgálatok, valamint a részletes, háromhavonta ismételt klinikai vizsgálatok egyaránt hozzátartoznak. Ha valakinek a közeli vérrokonságában bizonyított glaukóma fordul elő, rövidlátó, esetleg cukorbeteg, mindenképpen javasolt már fiatal felnőtt kortól kezdve, panaszmentesség esetén is érdemi, időszakos szemorvosi vizsgálaton részt vennie. A tét nagy: a látás megtartása az egész életre. Az exfoliatív glaukóma Az exfoliatív glaukóma hasonló, de még súlyosabb lefolyású betegség, mint az elsődleges nyitott csarnokzugú glaukóma. Egyértelműen örökletes alapon alakul ki, így a szűrés az ebben az esetben is ajánlott, különösen azokon, akiknek a betegség a közeli vérrokonságban előfordult. A genetikai alapra az élet során szerzett hatások rakódnak rá. Ezek közül kiemelt jelentőségű a fiatal életkorban a napszemüveg nélkül, a napfényes területen töltött idő mennyisége. Hazánkban is gyakori ez a betegségforma, ami az elsődleges nyitott csarnokzugú zöldhályoghoz hasonlóan fájdalmatlan, azonban magasabb szemnyomással jár, a látóidegfő károsodása lényegesen gyorsabb és a látásromlás is rendkívül gyors. Nagy különbség az elsődleges nyitott csarnokzugú zöldhályoghoz képest az, hogy az exfoliatív glaukóma egy adott időpillanatban lehet csupán egyszemes betegség. A második szem károsodása időben akár tíz évet is késhet az első szem súlyos károsodásának kialakulásához képest. Az exfoliatív glaukóma nagyon jól kezelhető szelektív lézer trabekuloplasztikával. A súlyos és gyors lefolyás miatt különösen fontos, hogy ne akkor forduljon a beteg szemorvoshoz, amikor állapota már nagyon előrehaladott. Elsődleges zárt csarnokzugú glaukóma Az elsődleges zárt csarnokzugú glaukóma esetében nem a glaukóma örökletes, hanem a szem alkata. Azon szemeken fordul elő, melyek az átlagosnál kisebb méretűek, és így gyakran (de nem mindig) plusz dioptriás szemüveg viselését teszik szükségessé távolra már fiatal- vagy gyermekkortól. A plusz dioptria segít a viszonylag rövidebb szemtengelyhossz ellenére éles képet alkotni az ideghártyán. Ezen kisebb szemek esetében a beszélgetésünkben korábban már említett csarnokvíz áramlás akad meg akkor, amikor az élet második felében a normálisan is megvastagodó szemlencse mintegy dugót képez a pupilla területében. Így a folyamatosan termelődő csarnokvíz felhalmozódik a szivárványhártya mögött, és a laza szivárványhártya szövetet előre domborítja. A szivárványhártya széli része az előre domborodás miatt elzárja a csarnokvíz szemből kivezető útját az átlátszó szaruhártya és a fehér ínhártya belső felszínén, azaz a csarnokzugban. Ilyen esetben a szemnyomás nagyon jelentősen megemelkedik. Az esetek egy részében a folyamat tünetszegény. Más részében azonban jelentős fejfájással, szemfájással, homályos látással és szemvörösséggel jár (akut glaukómás roham). Ez utóbbi esetekben, ha nincsen megfelelő kezelés, a látás véglegesen elveszhet akár 24- 48 óra alatt is. Nem sokkal jobb a kimenetel a tünetmentes formában sem, hiszen a világ glaukóma miatti megvakulásának legnagyobb része ebből ered. A szemtengely rövidsége elsősorban az ázsiai népességre jellemző. Magyarországon, történelmünk miatt, az ázsiai gének jelenléte valószínűleg lényegesen gyakoribb, mint a nyugat-európai népességben. Ezért nálunk nem ritka ez a betegség. Viszont a probléma teljes mértékben megelőzhető egy egész életre, ha a csarnokzug elzáródása tekintetében kockázati szemeken egy egyszerű lézerkezelést végzünk ambulánsan. Ezzel egy apró nyílást tudunk lőni a szivárványhártya szövetébe a pupilla területétől távol. Így abban az esetben is, ha a szemlencse eldugaszolná a pupilla területét, a csarnokvíz a hátulsó csarnokból a nyíláson keresztül az elülső csarnokba áramolhat, ezáltal a szivárványhártya előre domborodása teljes mértékben megelőzhető. Akinek tehát ismert kockázati tényezője van arra nézve, hogy a szeme kisebb, mint a szokásos (pluszos szemüveg hordása távolra, zárt csarnokzugú glaukóma vagy glaukómás roham a közeli vérrokonok között), annak mindenképpen nagyon ajánlott, hogy célzott, minőségi vizsgálattal még panaszmentesen, viszonylag fiatal felnőttkorban lássa hozzáértő szemorvos, glaukóma specialista. Már akár a húszas életévekben biztonsággal megállapítható, ha valakinek kisebb a szem elülső része, így kockázata az elzáródásra a későbbiekben fokozott lesz. Kellő követéssel, azaz néhány évente történő vizsgálattal még az elzáródás kialakulása előtt elvégezhető a lézerkezelés, amivel a probléma tökéletesen megelőzhető. Nem győzöm hangsúlyozni ezt a lehetőséget, mivel rendszeresen, évtizedek óta látom, hogy ugyanaz a zárt csarnokzugú glaukóma okoz vakságot vagy súlyos látásromlást a nagyszülőn, a szülőn és a középkorú gyermeken, noha minden generáció esetében megelőzhető és a családi előzmény alapján felismerhető lett volna a kockázat még a glaukómás roham kialakulása előtt.

Összefoglalva tehát – mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialistája, az idei glaukóma világhét is felhívja a figyelmet arra, hogy a glaukóma irányú szűrés nem felesleges. Mindenkinek, de különösen a családi kockázattal érintetteknek nagyon erősen ajánlott megfelelő minőségű szemorvosi vizsgálat még a látási panaszok kialakulása előtt. Látásunk a mai komplex, számítógép alapú világban nem nélkülözhető, így ezt az időráfordítást mindannyiunknak meg kell, hogy érje látás hosszú távú megőrzése.