Az elmúlt időszakban Christina Applegate és Selma Blair is nyilvánosságra hozta, hogy szklerózis multiplex-szel él. Milyen tünetek utalhatnak erre a betegségre? Valóban minden beteg előbb-utóbb kerekesszékre szorul? Hogyan állítható fel a diagnózis és milyen kezelési lehetőségek léteznek?

A szklerózis multiplex hátterében sokszor vírusfertőzés áll A szklerózis multiplex (SM) a fiatalkorban jelentkező szervi neurológiai betegségek közül a leggyakoribb, alapvetően az autoimmun idegrendszeri betegségek közé tartozik. A fiatalkor azt jelenti, hogy jellemzően a huszon-, harmincéves korosztályban szokott elindulni, de ez nem törvényszerű. Sokszor a várandósság alatt vagy után jelentkeznek az első tünetek, hiszen a várandósság egy immunszupresszív állapotnak felel meg. Az SM nőknél gyakoribb betegség, nem véletlen, hogy két világhírű színésznő számolt be nemrégiben az érintettségéről: Christina Applegate és Selma Blair. Blair beszámolója szerint már egész fiatalkorától tapasztalt tüneteket, míg az ötvenéves Applegate-nél csak tavaly diagnosztizálták a betegséget, bár elmondása szerint hamarabb is kiderülhetett volna, mert jó ideje egyensúlyproblémákkal és zsibbadással küzdött.
- A szklerózis multiplex lényege, hogy az idegrostok velőshüvelye gócokban elpusztul, aminek elindításában néha igazolható, néha csak feltételezhető vírusfertőzések játszanak szerepet, főként Epstein-Barr- és citomegalovírus – ismerteti Prinz doktor. Tünet lehet a kettőslátás és az izomgörcsösség is Az SM-nek több típusa van. Legjobban kezelhető a heveny shubokban, vagyis fellobbanásokban jelentkező forma, ami igen látványos idegrendszeri deficitként alakul ki. A betegség indulása leggyakrabban a látóideget érinti, a szemgolyó mögötti ideg gyulladásával, amely homályos látást, adott esetben teljes, átmeneti látásvesztést eredményez. Ugyanakkor az idegrendszer bármely részében (beleértve a központi idegrendszert és a perifériát) megjelenhet a betegség. Tünet lehet bármi, ami az idegrendszer érintett részéhez kapcsolódik. Nagyon gyakoriak az agytörzsi gócok, amelyek a kettőslátást, forgó szédülést eredményezhetnek. A kisagyi gócok a mozgáskoordinációban okoznak súlyos problémát, a gerincvelői gócok egyrészt izomgörcsösséget, másrészt vizelet-széklet szabályozási problémát tudnak előidézni. Az agyféltekék gócai sem ritkák, de ez esetben az a szerencse, hogy az idegrendszer jelentős plaszticitása miatt az ép területek jobban át tudják venni a károsodott gócok feladatait.
A lassú progresszív forma befolyásolása nehezebb kérdés, a kezelésben mindenképpen arra kell törekedni, hogy minél kevesebb idegsejt pusztuljon el.
A szklerózis multiplexnek van egy sajátos formája is, amikor a látóideggyulladáshoz a nyaki gerincvelőben társulnak gócok, ez a Devic-szindróma. Ez azért érdekes, mert egy aquaporin 4 nevű anyagot kell keresni az agyvízben, és amennyiben ez igazolható, akkor ezt a formát igen aktív kezeléssel érdemes kezelni. A diagnózis és a kezelés lehetőségei - A precíz diagnózis nagyon fontos, főként mert az SM-et el kell különíteni a ritkább idegrendszeri betegségektől. A diagnózishoz tartozik a klinikai tünet (egy gócnál több idegrendszeri tünetet kell kimutatni, akár már fizikális vizsgálattal), valamint az MR vizsgálat is. Ez utóbbinál koponyára és gerincvelőre is kell gondolni, bár ilyenkor külön hangsúlyozni kell, hogy nem a porckorongra vagyunk kíváncsiak, hanem arra, hogy a gerincvelőben van-e gócos eltérés. Nem elhanyagolható az agyvízvételből nyerhető információ sem, amelyben immunglobulin felszaporodás lehet igazolható – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, infektológus, pszichiáter. - Az általános neurológusoknak a diagnosztika a feladata, a kezelés meghatározása az SM-centrumokban történik, hiszen a kezelésre szánt igen drága készítmények csak a centrumokban írhatók fel dobozdíjasan.
Ha a beteg szembesül a szklerózis multiplex diagnózisával, szörnyű képeket vizionálhat, tolókocsiban látja magát, holott ma már a kezelés igen jó eredménnyel hosszútávon „üzemképesen” tartja az érintettet. A heveny shubok kezelésében a nagy dózisú infúziós szteroidkezelés a meghatározó, amely bár mellékhatásokkal bír, de hatékonyan szünteti a gyulladásos folyamatot. Hosszútávú shub-prevencióként – tehát a visszatérő rosszullétek megelőzésére – rendelkezésre állnak injekciós és szájon át szedhető készítmények is.
A lassú progresszív forma kezelésében az immunterápia mellett például a regenerációt segítő nagy dózisú tiamin (B1-vitamin) kezelésnek is szerepe van. Ennek túlkínálása indokolt, viszont túladagolni nem lehet, mert a fölösleg a vizelettel távozik. A segítség és a kezelés is több irányú kell, hogy legyen A tüneteknek megfelelően gyakran használatosak izomlazító készítmények, amelyek az izomtónus csökkenésén keresztül biztosítják a járóképességet, mozgásképességet. Ugyanilyen fontos a gyógytorna is, ami a célzott területeknek megfelelő kiesések korrekcióját szolgálja, de nem szabad túlerőltetni. Sokszor szükség van segédeszközökre is, például a láb leesését akadályozó ún. peroneus sínnel nagyon jól megakadályozható, hogy a járdaszegélybe akadjon a beteg lába, de ezen kívül is széles köre van a gyógyászati segédeszközöknek. Mindezeken kívül nagyon fontos a betegvezetés egy ilyen krónikus, esetleg ijesztő, hosszú távon is kezelendő problémákat okozó folyamatnál.