A szívinfarktus 3 fő típusa
A szívinfarktus akkor következik be, amikor egy zsírból, koleszterinből és más anyagokból felépülő blokk, vagyis plakk akadályozza a koszorúérben, erekben a vér áramlását a vér felé, ezért károsodik a szerv. A szívinfarktusnak 3 fő típusa ismert.
STEMI infarktus
Olyan akut szívinfarktus, ami az EKG-n az ST szakasz megemelkedésével, elevációjával jár. Általában a koszorúér heveny elzáródását jelenti, ami miatt életveszélyes állapotnak tekintendő, a tünetek jelentkezésekor azonnal mentőt kell hívni. A fájdalom kezdetétől számított néhány órán belül sürgős szívkatéteres beavatkozással az elzáródást meg lehet szüntetni. Ha a katéteres beavatkozás nem végezhető el, alternatíva lehet a gyógyszeres vérrögoldás.
NSTEMI infarktus
Olyan heveny koszorúér keringési zavar, ún. akut koronária szindróma (ACS), ahol az EKG-n az ún. ST szakasz nem emelkedik meg, mint STEMI-ben; viszont kimutatható tartós szívizom károsodás. Sürgős ellátást igénylő kórkép.
Instabil angina pectoris
Az angina pectoris kifejezés annyit jelent, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. A stabil angina pectoris azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanannál a tevékenységnél lép fel. A hozzá kapcsolódó tünetek szerteágazók és másodlagosak, előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség. A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort angina, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység befejezésekor megszűnik. Az instabil angina pectoris ezzel szemben független a terheléstől, tehát bármikor jelentkezhet. Ez utóbbi forma az infarktushoz hasonlóan vészhelyzetet jelent, vagyis a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez akár a közelgő szívinfarktusra is utalhat. Ha tehát a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni!
Mi a teendő szívinfarktus után?
Ha valaki túlvan egy szívinfarktuson - esetleg angioplasztikán, vagy valamilyen típusú szívműtéten, például sztent beültetésen – a kórházból kikerülve nem folytathatja ugyanazt az életet, ami a szívinfarktusig vezetett. De hogyan tovább? E tekintetben sokan elbizonytalanodnak, hiszen egyrészt szeretnének biztonságban lenni, különösen, hogy az első szív-érrendszeri esemény megnöveli a második esemény bekövetkeztének kockázatát, másrészt nem szeretnének betegként tekinteni magukra.
- A pácienseknek tudniuk kell, hogy a kardiológiai rehabilitáció nem csak a szükséges gyógyszerek elrendelését jelenti, bár a rendszeres kardiológiai ellenőrzés az alapja mindennek. A hosszú távú kardiológiai gondozás azonban jóval több ennél – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Nagy szív-érrendszeri események után elengedhetetlen, hogy fizikailag is megerősítsük a szívet és kialakítsunk egy szívbarát életmódot. Ebben játszik döntő szerepet a rendszeres mozgás, amit mozgásterapeuta tud beállítani az állapot, a lehetőségek és a célok figyelembevételével. Ugyanilyen jelentős a szívbarát étrend, amit a dietetikus segítségével lehet személyre szabni, ízléshez, célokhoz – nem ritkán cél a fogyás is - és esetlegesen érzékenységekhez mérten. A kardiológiai rehabilitáció igen fontos összetevője lehet a pszichológussal, mentálhigiénés szakemberrel végzett munka is, amelynek célja a hatékony stresszkezelés módszereinek elsajátítása. Már csak azért is kardinális ez, mert a stressz bizonyítottan önálló rizikófaktora a szív-érrendszeri betegségeknek.
A hosszú távú kardiológiai gondozás, a kardiológiai rehabilitáció tehát nem csak a megnövekedett rizikót hivatott csökkenteni, de mivel az életminőséget is javítja, alapja lehet a jó közérzetnek, a visszaszerzett fizikai erőnek, állóképességnek, önbizalomnak.