A lassú keringés meleg ágya a mélyvénás trombózisnak
Először is érdemes tudni, hogy a mélyvénás trombózis [1] egyik provokáló faktora a tartós mozdulatlanság, az immobilizáció, főleg akkor, ha ez túlsúllyal, visszértágulatokkal is párosul. Ekkor ugyanis a keringés sebessége lényegesen lecsökken, és a vér pangása során az erekben könnyebben alakulnak ki vérrögök. Amennyiben a mélyen fekvő vénákban keletkeznek, akkor mélyvénás trombózis lép fel, melynek nagy veszélye, hogy ha a vérrög leszakad, akkor könnyen a tüdőbe kerül, és kialakul az igen veszélyes szövődménye, a tüdőembólia.
“Ha valakinek több olyan tényezője van, melyek megnövelik a mélyvénás trombózis fellépésének esélyét, akkor igen fontos prevenciós módszer a rendszeres testmozgás beiktatása. Gyakori ugyanis, hogy az olyan személyeknél, akiknél bár magasabb a trombózis rizikó, ám még nem indokolt a megelőző véralvadásgátló kezelés, az orvos életmódterápiát javasol, melynek lényeges eleme a rendszeres testmozgás”.
Mélyvénás trombózis után is fontos a rendszeres mozgás
Amennyiben bekövetkezett a mélyvénás trombózis, már a kórházban elkezdik a betegek mozgatását. Korábban a bevett gyakorlat az volt, hogy 6 hétig szigorú ágynyugalomra intették az érintetteket, ám mára már bebizonyították, hogy fontos a mielőbbi mozgás megkezdése (már a kórházi tartózkodás során), hiszen ez gyorsítja a felépülést.
A rendszeres edzés, gyógytorna tüdőembólia/mélyvénás trombózis után igen fontos, és nemcsak az általános szív- és érrendszeri egészség szempontjából, hanem azért is, mivel segít megelőzni az újabb vérrögképződést. Hogy mikor biztonságos újra elkezdeni az sportolást, az változó, ezért előtte mindenképpen konzultáljon orvosával! Érdemes tisztában lennie azzal, ha nemrégiben esett át tüdőembólián, akkor mozgás során légszomjat érezhet, mellkasi fájdalmai lehetnek és/vagy könnyen elfáradhat. Éppen ezért érdemes eleinte olyan szakember (mozgásterapeuta, gyógytornász) segítségét kérnie, akinek van tapasztalata a trombózis utáni mozgásterv összeállításában.
Hogyan mozogjon trombózis után?
Fontos, hogy mélyvénás trombózis után fokozatosan kezdje el magát terhelni, és érdemes ez ügyben kezelőorvosa tanácsát is kikérni. Eleinte elég a séta, majd idővel nehezíthet és más mozgásformákat is űzhet. Mivel hamar kifáradhat és kerülni kell a túlerőltetést, érdemes hetente inkább többször, de rövidebb ideig mozognia! Az aerob tevékenységek - például séta, túrázás, úszás, tánc, futás - végzése kifejezetten ajánlott, mivel a keringésfokozás mellett segíthet a tüdő jobb működésében tüdőembólia után.
“A legoptimálisabb mozgásforma mélyvénás trombózis [2] után az a vénás értorna [3]. Általában reggel érdemes végezni a tornát az ágyban, majd ezután szokták felvenni a harisnyát, feltartott lábbal, hogy a véredény kiürüljön”- mondja a gyógytornász. A speciális gyakorlatokat tartalmazó mozgásforma elsősorban az alsó végtagok mozgatását helyezi előtérbe, mely során megfelelő légzőgyakorlatokat kell végezni. A torna során a fokozódó mellűri nyomás, az izmok, és a gravitáció vénás áramlás sebességét fokozó hatását használjuk fel, ezzel elérve a megfelelő hatást: a keringés felpezsdül, az ödéma és a fájdalom csökken. A vénás értorna nem csak a trombózis hosszútávú kezelését egészíti ki, de segít a PTS [4] (poszttrombotikus szindróma) megelőzésében is . Nagyon fontos előtte az alapos állapotfelmérés, hiszen akkor a leghatásosabb, ha az személyre szabott, így más-más nehézségi szintjei is léteznek. Ez a mozgásforma mindenki számára javasolható, ám érdemes tudni, hogy bizonyos mozdulatokat pl. magasvérnyomás, terhesség esetén kerülni kell”- mondja Gyöngyösiné Gutlébeth Nikoletta, a Trombózis-és hematológiai Központ gyógytornásza.
Milyen mozgásformákat kerüljön trombózis után?
- Sérülésveszélyes sportokat
- Az ütközéssel járó sportokat
- Harcelemeket tartalmazó sportokat