A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz az ideggyógyászati szakrendeléseken. Több mint háromszázféle betegség tüneteként (szekunder fejfájás) vagy önálló betegségként (elsődleges betegség) jelentkezhet. Ez utóbbi csoportba tartozik a cluster fejfájás, amelynek epizodikus és idült (krónikus) formáit különböztetjük meg. Az epizodikus formában a fejfájásos epizódok és a fejfájás nélküli időszakok között egy vagy több hónap telik el. Az esetek kisebb hányadát kitevő krónikus formában a fejfájásos periódusok egy évnél tovább tartanak, a fájdalommentes periódusok pedig 14 napnál rövidebbek. A cluster fejfájás legtöbbször a harmadik életévtizedben kezdődik, férfiaknál gyakoribb, mint nőknél.
A cluster fejfájás főbb tünetei
A cluster fejfájás hirtelen kezdődő, előrejelzés nélküli, éles, kínzó, tűrhetetlen fájdalommal jár, amely mindig egyoldali, ritkábban áthelyeződhet az ellenoldali területre is. Általában az egyik szem környékén jelentkezik, néha érintheti a homlokot és az arcot is. A betegek a roham alatt nyugtalanságot is éreznek. A rohamok átlagosan naponta 1-3 alkalommal (legfeljebb 8-szor), többnyire azonos napszakban lépnek fel, és viszonylag rövid ideig, kb. 15-60 percig tartanak.
A cluster fejfájás az alábbi kísérő tünetekkel társulhat:
• szem körüli gyulladás (bőrpír és duzzanat),
• csüngő és duzzadt szemhéj,
• szűkült pupilla a rohamok alatt, könnyezés,
• verejtékezés,
• orrdugulás vagy orrfolyás az érintett oldalon.
A betegség egyik jellegzetessége, hogy a cluster periódus alatt a rohamok provokálhatók. Az utolsó spontán roham után egyénileg változó tartamú, általában néhány óráig tartó olyan periódus következik, amikor a roham nem provokálható. A provokált roham után a következő spontán roham várható megjelenése kitolódik. A migrénnel ellentétben a tüneteket a páciensek fekve rosszabbnak érzik, mozgás hatására fájdalmuk enyhül.
A fenti tünetek észlelése esetén forduljon háziorvosához, aki indokolt esetben ideggyógyászati szakrendelésre fogja irányítani.
A cluster fejfájás kóreredete nem ismert. A betegség örökölhető voltára utal, hogy azoknál az egyéneknél gyakoribb lehet a megjelenése, akiknek más családtagjuk is cluster fejfájással küzd.
A cluster fejfájást provokáló tényezők az alábbiak lehetnek:
• alkoholfogyasztás a fejfájásos periódusban,
• dohányzás,
• erős szagok (parfüm, festék, benzin),
• szélsőséges hőmérsékletemelkedés,
• megerőltető mozgás,
• az értágító hatású nitroglicerin alkalmazása,
• nitrátot tartalmazó élelmiszerek (például pácolt húskészítmények, bacon) fogyasztása,
• csokoládé, banán,
• kokainhasználat,
• amfetaminhasználat.
A kísérő tünetek (könnyezés, orrfolyás stb.) többségét a vegetatív idegrendszer gátló, paraszimpatikus részének túlműködése magyarázza. A rohamok napszaki (circadián), illetve az epizódok évenkénti eloszlásában a hypothalamus megnövekedett aktivitása játszik szerepet.
A cluster fejfájás diagnosztizálása
A fejfájások kivizsgálása elsősorban arra irányul, hogy megállapítást nyerjen: átmeneti működészavar vagy olyan betegség, illetve károsodás áll fenn, amelynek egyik tünete a fejfájás. A kórelőzmény felvétele során az orvos arról tájékozódik, hogy újonnan fellépő vagy hosszabb ideje meglévő fejfájásról van-e szó. Tisztázza továbbá, hogy milyen életkorban jelentkeztek először a panaszok, milyen gyakorisággal, mennyi időn keresztül és pontosan hol fáj a beteg feje, milyen jellegű és intenzitású a fájdalom, kísérik-e egyéb tünetek, vannak-e a fejfájást provokáló, illetve enyhítő tényezők, és van-e a családtagok között fejfájós személy. Fejfájásnapló vezetése sokat segíthet a kezelésben.
A kórisme a klinikai tünetek alapján felállítható, ha a betegnek élete folyamán legalább öt alkalommal féloldali, szem környéki vagy afeletti és/vagy halántéktájon jelentkező fájdalmas rohama volt, és az kezelés nélkül 15-180 percig tartott. A fejfájás egyéb lehetséges okának (például agyi aneurizma) kizárása érdekében képalkotó vizsgálat – CT- vagy MR-vizsgálat – elvégzése válhat szükségessé.
A cluster fejfájás kezelése
Minden cluster fejfájásban szenvedő betegnek hatékony rohamkezelésre van szüksége. Lassú felszívódásuk miatt a szájon át szedhető hagyományos fájdalomcsillapító szerek erre nem alkalmasak. Jobb eredmény várható a szájban oldódó vagy injekció, esetleg végbélkúp formájában beadható, illetve belélegezhető gyógyszerektől. A 100%-os oxigén belélegzése hamar megszünteti a rohamot, azonban az oxigénkezelés elsősorban kórházi környezetben oldható meg. A cluster periódusban gyakran, akár naponta többször jelentkező rohamok kezelése mellett szükség van rohammegelőző kezelésre is, amelynek két formája lehetséges. Az ún. átmeneti profilaxis célja a beteg gyors rohammentessé tétele addig, amíg kialakul a kedvezőbb mellékhatásprofillal rendelkező, de lassan felépíthető, tartós megelőző szerek hatása. Ha a rohammegelőző gyógyszeres kezelés eredménytelennek bizonyul, sebészeti beavatkozásra kerülhet sor.
Mit tehet cluster fejfájás esetén?
A rohamok jelentkezésének esélye csökkenthető az alkoholfogyasztás elhagyásával. Kerülje a tartósítószert tartalmazó élelmiszerek fogyasztását. A testedzés közbeni felhevülés szintén előidézheti a rohamot, ezért a fejfájásos epizód ideje alatt nem javasolt a megerőltető testmozgás. Mivel a stressz is provokálhatja a rohamokat, célszerű elsajátítania és alkalmaznia a stresszkezelő technikák valamelyikét, pl. autogén tréninget, melynek rendszeres alkalmazása csökkenti a rohamok számát.