Lélegezni mindenki tud, nem?
Joseph Pilates a légzést úgy írta le, mint az első és utolsó dolgot, amit az életünkben teszünk, szerinte ez egy önálló mozgásminta, amelyet gyakorolni és elsajátítani kell. Az utolsó két szó kapcsán nyilván sokan felkapjuk a fejünket, hiszen miért is kellene megtanulnunk vagy gyakorolnunk a légzést, ami valójában születésünk pillanatától kezdve életünk természetes része? Röviden megfogalmazva azért, mert ahogyan testünk többi izomzatát is edzésben tartjuk, úgy a légzésben résztvevő izmoknak is szükségük van törődésre.
Egy kis anatómia
Légzőtorna nem csak krónikus légúti betegeknek segít.A tüdő a légzésben passzívan vesz részt, kitölti a teljes mellüreget, követi annak térfogatváltozását. A légző mozgások a borda-csigolya ízületek mozgásán alapulnak. A belégzés aktív izomműködést igényel, a mellkas tágul, a bordaközök szélesednek, a rekeszizom a hasüreg felé húzódik, a rekeszkupolák íve lelapul, ezáltal a mellüreg hossza nő, törzsextenzió kíséri. A kilégzés ezzel szemben aktív izommunkát nem igényel, a rekesz elernyed, a kupolák domborúvá válnak, törzsflexió kíséri.
Gyakori hibák a légzésben
A légzésünkre sok minden hatással van. Befolyásolja, hogy milyen gyakran és milyen mértékben van jelen a mindennapjainkban a stressz. Érzelmi problémáink mellett edzési szokásaink, az ülőmunka és a testtartásunk is hatással van rá, miként vesszük a levegőt. Mindezek következtében a légzés felületessé válhat, ami további problémákhoz – például alvászavarok, fáradtság – vezethet. A légzőtorna ilyen esetekben is kifejezetten javasolt. Dohányzóknak, mozgásszegény életmódot folytatóknak, sportolóknak tüdőkapacitás növelésére is alkalmazható.
Így segít a légzőtorna
A légzőtorna gyakorlatok során a légzőizmokat edzünk, erőltetett légzéstechnikákat használunk azért, hogy a normál légzésünket és vitálkapacitásunkat növelve optimalizáljuk, hatékonyabbá tegyük azt – magyarázza Gyöngyösiné Gutlébeth Nikoletta.
A gyakorlatok rendszeres végzése segít, hogy könnyebben kezeljük a stresszes helyzeteket. Relaxáció szerepe a terhelés utáni levezetésben van, az ellazulás megtanulásában, a nyugalmi állapot elérésében. Energikusabb, kiegyensúlyozottabb tőle az ember, jobban tud koncentrálni, javul a teljesítménye a sport és a munka terén.
Krónikus légúti betegségek és légzőtorna
A légzőtorna végzése ajánlott asztma, krónikus hörgőgyulladás, tüdőgyulladás, allergia, krónikus arcüreg-, homloküreg-, fül gyulladása esetén, mellkasi műtétek, Covid-19 utókezeléseként. A pulmonológiai fizioterápia a légzésrehabilitáció része. Célja a légzőizmok erősítése, a légzés hatékonyságának növelése, az esetlegesen felszaporodott váladék mobilizálása, eltávolításának segítése, a mellkas mobilitásának megtartása, a légzészavar következtében kialakuló tartáshibák megelőzése, korrekciója, a napi tevékenységekhez szükséges aktivitás megőrzése.
Lélegezzen tudatosan, egészségesen!
A légzőtorna tehát krónikus légúti betegségek esetén mindenképp javasolt, ám enélkül is érdemes mindenkinek legalább egyszer részt vennie rajta. A szakember ugyanis felhívhatja a figyelmünket olyan apró hibákra, hiányosságokra, amelyeket, ha kis odafigyeléssel korrigálunk, jelentős javulást jelenthet az életminőségünk terén.
A foglalkozás során elméleti és gyakorlati tudással gazdagodik a páciens, beszélünk a légzőizmokról, azok működéséről, majd a gyakorlatok során fejlesztjük azokat – mondta el a Tüdőközpont gyógytornásza. Van, aki az itt tanultakat a mindennapjaiba beépíti, mert javul a közérzete, hangulata, több az energiája.