A fertőzés elsősorban nyállal, széklettel, a hólyagok váladékával terjed. Célzott kezelést nem igényel, spontán, szövődménymentesen gyógyul. Az akut szakaszban tüneti kezelés ajánlott.
Mivel a kéz-láb-száj betegséget okozó vírusfertőzés mögött a Coxsackie vírusok különböző törzsei, variánsai állhatnak, így nem kizárt, hogy egy személy élete során többször is átessen ezen a betegségen. Ennek valószínűsége viszont alacsony.
A kéz-láb-száj betegség tünetei
A betegség leginkább a bölcsődébe, óvodába járó, 2-5 éves korosztály körében fordul elő, bár elkaphatják idősebb gyermekek is, illetve az sem kizárt, hogy serdülők vagy felnőttek is megbetegedjenek. A felnőttek azonban gyakrabban tünetmentes hordozók.
A betegség lappangási ideje 3-7 nap, az általános tünetek 1-2 nappal előzik meg a kiütések megjelenését.
A betegség jellemző tünetei:
• láz,
• torokfájdalom,
• étvágytalanság,
• levertség, bágyadtság,
• fejfájás,
• hasi fájdalom,
• hányinger, hányás.
E tüneteket követően jelennek meg a jellegzetes kiütések, amelyek idővel felhólyagosodnak, majd kifakadnak és fekélyes sebekké alakulnak. A hólyagok elsősorban a kézen, tenyéren, lábon, talpon jelennek meg, de gyakori még a garatíven, a nyelven, az ínyen, a pofa belső részén is, ritkábbak a fenék és a nemi szervek környékén is.
A szájnyálkahártyán, a nyelv területén megjelenő sebek fájdalmasak lehetnek, ami nyelési nehézséget, nyálcsorgást is okozhat. Ezt a hólyagos torokgyulladást herpanginaként is ismerik.
Két-három héttel a tünetek lezajlása után jellemző a tenyér és a talp hámlása, a körmök fájdalma, ritkábban a körömlemezek leválása is előfordulhat.
Az elmúlt évtizedben a kéz-láb-száj betegség súlyosabb és elhúzódóbb lefolyású, atípusos formája vált gyakorivá, amelynek kórokozója a Coxsackie A6-os vírustörzs. Ez a forma gyakran a kétévesnél fiatalabb gyermekeknél és az iskolások között jelentkezik, de felnőttek is elkaphatják.
Magas, gyakran 39-40 fokos lázzal jár, amely 3 napon túl is tarthat, és gyakran kíséri levertség, fejfájás. A kiütések megjelenése is jóval kiterjedtebb lehet, helyükön fekélyes sebek, bevérzések keletkezhetnek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha gyermekén vagy önmagán a kéz-láb-száj betegségre jellemző tüneteket tapasztalja, forduljon mielőbb telefonon háziorvosához, és egyeztesse vele a betegség szövődménymentes lezajlását szolgáló teendőket, valamint a tüneti kezelés lehetséges módjait.
Kéz-láb-száj betegség esetén fontos, hogy a beteg ne menjen közösségbe, mert a betegség rendkívül fertőző.
A kéz-láb-száj betegség kiváltó oka
A betegséget az enterovírusok csoportjába tartozó Coxsackie vírusok okozzák, leggyakrabban a Coxsackie vírus A16-os típusa, az atípusos formáját pedig a Coxsackie A6-os vírustörzs. Az enterovírusok – elnevezésük ellenére – általában nem emésztőrendszeri betegségeket okoznak, azonban a bélben szaporodnak, és megjelennek a székletben is.
A Coxsackie-fertőzés rendkívül ragályos, cseppfertőzéssel, vagyis nyállal, széklettel, orr- vagy torokváladékkal, a hólyagok váladékával vagy a levegőbe kerülő köhögés és orrfúvás cseppecskéi révén könnyen terjed.
A fertőzőképesség főként a betegség első hetére (a lázas, valamint kiütéses-hólyagos időszakban) jellemző, de tünetmentes állapotban is terjedhet (pl. felnőtt hordozók), illetve a vírusürítés még hetekig, hónapokig is fennmaradhat a betegség elmúlása után.
A kéz-láb-száj betegség szövődményei
A betegség szövődményeként kiszáradás alakulhat ki, mivel a szájüregben lévő hólyagok rendkívül fájdalmasak lehetnek, megnehezítve az evést és az ivást.
A vírusfertőzés rendkívül ritkán előforduló szövődménye az agyhártyagyulladás, az agyvelőgyulladás és a petyhüdt bénulás (akut flaccid paralízis). Ezeket a szövődményeket viszont többnyire a jóval ritkább Coxsackie B vírusok okozzák.
A kéz-láb-száj betegség diagnosztizálása
A kezelőorvos az életkor, a tünetek és a betegségre jellemző elhelyezkedésű kiütések és hólyagok alapján könnyen felállítja a diagnózist.
Szövődménymentes esetben speciális vizsgálatot nem igényel a betegség.
A kéz-láb-száj betegség kezelése
A betegséget vírusfertőzés okozza, célzott kezelést nem igényel. Az immunrendszer segítségével spontán, szövődménymentesen gyógyul.
Tüneti terápiaként alkalmazható:
• láz- és fájdalomcsillapítás,
• fertőtlenítő szájöblítés,
• érzéstelenítő ecsetelés.
Mivel a betegség gyakran nyáron is előfordul, a magas külső hőmérséklet is növeli a kiszáradás veszélyét, ezért nagyon fontos a folyamatos folyadékbevitel.
Egyes ételek, italok irritálhatják a szájüregi gyulladást, ezért a betegség alatt ajánlott kerülni a szénsavas italokat, gyümölcsleveket, citrusféléket, a sós és fűszeres ételeket; javasolt fagylalt, hűtött szörpök, puhább, pépesebb ételek fogyasztása.
Nagy figyelmet kell fordítani a higiénés rendszabályok betartására is: a rendszeres, szappanos kézmosásra, illetve a felületek, játékok, használati tárgyak, evőeszközök fertőtlenítésére. Ezzel csökkenthető a vírus terjedésének a kockázata.