Miért sérülékenyebbek a nők a menopauza alatt?
A menopauza az egyik nagy hormonális változást hozó szakasz a nők életében. Többek közt az ösztrogén és a progeszteron hormonok szintje változik ezekben az években, ami az alvás szempontjából azért fontos, mert míg az ösztrogén ébren tart, addig a progeszteron nyugtat. Tehát például a klimaxnak azon fázisában, amikor az ösztrogén van túlsúlyban, eleve nehezebb lehet a nyugodt alvás. Vagyis az alvászavar önállóan is a menopauza hormonfüggő tünetei közé tartozik, de ha hozzá vesszük a sokaknál éjszakánként jelentkező hőhullámokat, izzadást, érhető, hogy több szempontból is zavart lehet a pihenés.
Több változás is zajlik a menopauzában
A melatoninról régóta közismert, hogy az alvás-ébrenlét ciklust szabályozó hormonként nagyon fontos szerepet játszik. Mára az is kiderült, hogy ennél jóval többet „tud”: többek közt hangulatjavító, stresszcsökkentő hatású, csökkenti a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kialakulásának rizikóját. Serkenti továbbá az immunrendszert, tüneti szerként mérsékli-lassítja az Alzheimer-kór lefolyását, és a testsúly szabályozásában is részt vesz. Sajnos a melatonin mennyisége is csökken a kor előrehaladtával!
Összefoglalva tehát a klimax okozta alvászavarnak több oka is van: a hormonális változásokkal párhuzamosan a melatonin-szint csökkenése, a hőhullámok, az urogenitális diszkomfort megjelenése, a hangulatzavarok kialakulása – hangsúlyozza Vida főorvosnő.
Ezen kívül számolni lehet esetleg új betegségek megjelenésével, ehhez kapcsolódóan új gyógyszerek szedésével és a már meglévő alvásbetegségek felerősödésével is.
Nem szabad elhanyagolni a klimax okozta pszichés változások hatásait sem, az alvászavarok vizsgálatakor esetleg ez is felmerülhet.
Nem kell álmatlanságtól szenvedni a menopauza során sem
Sok nő úgy gondolhatja, az alvászavarok, az álmatlanság a klimax velejárója, bele kell törődni. Holott miért kellene elfogadni azt, hogy egy középkorú nő nem tud aludni, nappal kimerült, feszült?
Inszomnia, vagyis álmatlanság esetén elsősorban fontos felállítani a diagnózist, ami sok esetben alváslaborban történő vizsgálat során kristályosodhat ki – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa.
Ha bebizonyosodik az alvászavarnak számító inszomnia diagnózisa, több irányban lehet elindulni a kezelésben. A klimax okozta alvászavar önmagában nem indikációja a hormonpótlás beállításának, és az esetek jelentős részében nem is befolyásolja azt. Számtalan kezelési lehetőség áll rendelkezésünkre, melyek közül elsősorban a nem gyógyszeres terápiákat részesítjük előnyben, a relaxációs módszerektől az alváshigiénével kapcsolatos edukációig és a fényterápiáig.
Nagyon fontos az oki kezelés: ha a kivizsgálás során a panaszok hátterében valamilyen betegségre derül fény, amely ronthatja az alvás minőségét, természetesen azt kell kezelni. Időről időre - sokszor csak átmenetileg – szükség lehet gyógyszeres kezelésre is, altatóval, anxiolitikummal, antidepresszánssal, de ez mindig nagy körültekintést igényel.
Ezeken túl minden esetben gondolni kell az életmód rendezésére, ami nem csak az egészséges étkezést, de a rendszeres mozgást és szükség esetén a testsúlycsökkentést is magában foglalja (a túlsúly önálló rizikófaktora az alvászavaroknak). Ehhez jelenthet hathatós segítséget az életmód orvoslás.
Összefoglalva tehát elmondható, hogy bár a menopauza ronthat a nők alvásminőségén, de ez pontos diagnózisra építve, komplex szemlélettel kezelhető lehet!