A globális népességnövekedés továbbra is populációs bombát jelent, ezzel szemben a Föld biokapacitása korlátozott.

A növekvő élelmiszer-szükséglet földhasználat-változáshoz, többek között erdőirtáshoz vezet, az erdő helyét mezőgazdasági tevékenység, elsősorban marhatartás, valamint pálmaolaj- és szójatermelés váltja fel. Mindez jelentősen hozzájárul a globális klímaválsághoz: az emberi eredetű globális üvegházgáz-kibocsátás több mint harmadáért élelmiszer-ellátási láncok felelnek, főleg a fosszilis energia növekvő felhasználása miatt.

Számottevő azonban az állattenyésztés metánkibocsátása is, aminek oka, hogy a világ fejlett országaiban az élelemfogyasztási szokásokban meghatározó szerepet tölt be az állati fehérje.

Hogyan kell megváltoztatni a globális élelmiszer-termelést a fenntarthatóság érdekében? Milyen alternatív fehérjeforrások közül választhatunk? Hús-e a vegahús, az air protein vagy a laborhús? A vega- és laborhús előállítása valóban kisebb ökológiai lábnyomot hagy, mint a hagyományos hústermelés? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ előadásában Popp József.