“Nem a szokásos választ adom: az, hogy túl későn kerül felfedezésre. Ugyanis a 2-es típusú diabétesz átlag 8-10 évvel a diagnózis felállítása előtt kezdődik, melyet mindig megelőz egy 5-10 éves ún. prediabéteszes periódus is. Ez a 8-15 év viszont meghatározó a szervezet számára. Ugyanis a diabétesz „késői” szövődményei csírájukban már a diagnózis felállításának időpontjában jelen vannak, közülük a neuropátia pedig az esetek 50%-ában már fellelhető. Az, hogy ez utóbbi nem közismert, annak az az oka, hogy a neuropátia irányában elsősorban az alapellátás keretében egyáltalán nem vizsgálják a cukorbetegeket”- mondja Dr. Fövényi József.
A 2-es típusú diabétesz – a kor előrehaladtával jelentkező egyéb krónikus betegségekhez hasonlóan – hosszú évekig semmilyen tünetet nem okoz, ahogy a magas vérnyomást sem és a magas koleszterin szintet sem veszi észre a beteg. Közben pedig mind a cukorbetegség, mind az itt említett társbetegségek messzemenően kifejtik a szervezetre a káros hatásukat.
Felgyorsul az érelmeszesedés folyamata, felszaporodnak az úgynevezett glikációs végtermékek szinte a szervezet egészében, főként a kötőszövetben, az izmokban (beleértve a szívizmot), az inakban, a kiserekben, sőt még a bőrben is. Ezek a magas és egyre emelkedő cukorszintek miatt lassan egyre merevebbé teszik a szervezetet, melynek leggyakoribb látható jele, hogy a lábujjak nem hajlíthatók be. De ugyan ilyen fontos szerep jut a hipertoniának az artériák falának merevvé válásában (egyre jobban nő a szisztolés és diasztolés vérnyomás közötti különbség), a magas LDL-koleszterin pedig lerakódik az artériák falában és ez a lumen (artéria belső tere) beszűküléséhez, majd elzáródásához vezet.
Éppen ezért a 2-es típusú diabétesz diagnózisának felállításakor már az egész szervezet komplex károsodásával állunk szemben és hiába rendelkezünk a vércukor (valamint a vérzsírok és a magas vérnyomás) kezelését szolgáló egyre kiválóbb gyógyszerekkel, a korábban létrejött kóros elváltozásokat már nem lehet visszafordítani, legfeljebb a további progressziót lehet lassítani.
Mit lehetne tenni a fentiek megelőzése érdekében?
Minden 40 év feletti személynél évente vércukor, összkoleszterin, HDL-koleszterin és triglicerid szintek meghatározása indokolt- azaz csupán egyetlen vérvételre és az értékek helyes kezelésére lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy minden 6 mmol/l feletti vércukor értéknél már diabéteszre gondolunk és elkezdjük a megfelelő diétás és gyógyszeres kezelést.
Ugyanez a helyzet a vérzsírok esetében is. Ami pedig a vérnyomást illeti, évente legalább egyszer mérni szükséges, és a 135/85 Hgmm-t meghaladó értékeknél a vérnyomáscsökkentő kezelést meg kellene kezdeni. Ezzel legalább plusz 5, jó minőségű életévet kaphatna mindenki. Persze ehhez teljesen más szintű alapellátásra, sokkal több orvosra és egészségügyi szakszemélyzetre lenne szükség- mondja Dr. Fövényi József, a Cukorbetegközpont diabetológusa.