A rutinszerűen alkalmazott védőoltások révén megelőzhető fertőző betegségek járványügyi helyzete hazánkban kiváló, köszönhetően a magas átoltottságnak (tehát annak, hogy a lakosság nagy része megkapta az oltásokat) és a védőoltásokkal kapcsolatos járványügyi felügyeleti tevékenységnek. De még ilyenkor sem szabad elfelejteni, hogy a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek veszélyesek! A súlyos szövődményeknek a megelőzésében jut a védőoltásoknak központi szerep.

A 20. század első felében az otthon ápolt 1000 kanyarós gyermek közül átlagosan 4 életét veszítette. A fertőző kórházakban, egyéb gyermekintézményekben még megdöbbentőbb volt ez az arány: akár minden második beteg meghalt! A védőoltásoknak köszönhető, hogy ilyen sokkoló adatokkal hazánkban ma már nem találkozunk.

Azok a szülők, akik azt vallják, hogy gyermekeiknek szükségük van arra, hogy természetes módon átessenek a betegségeken, felesleges kockázatnak teszik ki őket. A védőoltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos fertőző betegségek, szövődmények jelenthetnek.

Egy példa a fent leírtak szemléltetésére: 1974-ben Japán végrehajtott egy sikeres szamárköhögés (pertusszisz) elleni védőoltási programot, a japán gyermekek közel 80%-át beoltották. Abban az évben csak 393 bejelentett szamárköhögéses megbetegedés volt, és nem fordult elő haláleset sem. Ezután rémhírek terjedtek arról, hogy a vakcina nem biztonságos, ennek eredményeként 1976-ra már csak a csecsemők 10%-a volt beoltva a betegség ellen. 1979-ben Japánban súlyos szamárköhögés-járvány lépett fel, több mint 13 000 megbetegedéssel és 41 halálesettel. 1981-ben a kormány megkezdte az oltásokat az acelluláris (sejtmentes) pertusszisz vakcinával, és a megbetegedések száma újra csökkent.

De a közelmúltból is vannak példák. A kanyaró nagy járványokat okozott az elmúlt években Európa-szerte. Szíriában a járványos gyermekbénulás okoz problémát. Ez a – korábban már visszaszorított – betegség azért tud ismét járványosan terjedni, mert a polgárháborús helyzet akadályozza a védőoltási program tervezett végrehajtását.

Fő üzenetek a valós életbeli tapasztalatok alapján:

• A védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek ma már ritkábban fordulnak elő, mert hosszú ideje nagy tömegeket oltanak ellenük.

• Az immunizálást mindaddig folytatni kell, amíg a betegséget fel nem számoljuk.

• A védőoltás a lehető leghatékonyabb módja, hogy az egyes fertőző betegségeket megelőzzük, illetve a súlyos lefolyást megakadályozzuk.