Egy A vércsoportú ember veséje nem ültethető át egy B vércsoportú páciens szervezetébe, és ez fordítva is igaz. A tudósok úgynevezett normotermikus gépi perfúziót alkalmaztak, vagyis olyan eljárást, amelynek során oxigénnel dúsított vért juttatnak át az emberi vesén, hogy hosszabb tárolásra tegyék alkalmassá. A bejuttatott vért egy enzimmel is dúsították.

Az enzim eltávolította a vese vérereiben lévő, vércsoportra jellemző anyagokat, így a vese 0-s vércsoportúvá változott. Serena MacMillan, a Cambridge-i Egyetem PhD-hallgatója elmondta: "Az enzimet egy darab emberi veseszöveten alkalmaztuk, és nagyon gyorsan kiderült, hogy az antigének eltűntek". Ez azt jelentette számukra, hogy az eljárás megvalósítható, és már csak az volt hátra, hogy az enzimet teljes méretű emberi veséken is kipróbálják.

A kísérletben B vércsoportú emberi vesén normotermikus perfúziós géppel pumpálták át az enzimet, és ezzel mindössze néhány óra alatt 0-ás vércsoportúvá alakították át. "Nagyon izgalmas belegondolni, hogy ez potenciálisan milyen hatással lehet sok ember életére" - hangsúlyozta a kutató.

A kisebbségi etnikai csoportokhoz tartozó páciensek gyakran egy évvel tovább várnak a transzplantációra, mint a fehér betegek, így ennek a kutatásnak az eredménye különösen nagy hatással lehet rájuk. A kisebbségi közösségekből származó emberek nagyobb valószínűséggel tartoznak a B vércsoporthoz, de mivel ebben a körben alacsony a donorok aránya, nincs elegendő vese.

2020-21-ben az Egyesült Királyságban az összes szervadományozás alig több mint 9 százaléka származott fekete és etnikai kisebbséghez tartozó donortoktól, míg a veseátültetésre váró betegek 33 százaléka volt fekete és etnikai kisebbséghez tartozó beteg.

A kutatóknak most azt kell megvizsgálniuk, hogy 0-ás vércsoportúvá változtatott vese hogyan reagál majd a páciens vércsoportjára a normál vérellátásban. A gép segítségével ezt is ellenőrizni tudják még az embereken végzett tesztelés előtt: 0-ásra módosított vesékbe ugyanis különböző vércsoportú vért vezethetnek be, hogy megfigyeljék, hogyan reagál a vese.

Mike Nicholson, a Cambridge-i Egyetem transzplantációs sebészetének professzora elmondta: a veseátültetés egyik legnagyobb korlátja az a tény, hogy a vércsoportnak kompatibilisnek kell lennie. Ennek az az oka, hogy a sejtek felszínén olyan antigének és markerek vannak, amelyek A vagy B vércsoportúak lehetnek. "A szervezet természetes módon termel antitesteket azok ellen, amelyekkel nem rendelkezünk".

Aisling McMahon, a Kidney Research UK kutatási igazgatója szerint Nicholson és MacMillan kutatása "potenciálisan megváltoztathatja a világot".