Mik azok a májenzimek?

Sokan hallottak már a laborvizsgálatok kapcsán a májfunkcióról, a májenzimekről, sőt, a leletekben is olvashatták a GOT, Gamma-Gt, AP, ALP, GPT rövidítéseket. Az utóbbiak a májenzimek megnevezései, amelyek közül a GPT kizárólag a májban található meg, míg a többi szinte minden szervben előfordul. Többek ezeket az értékeket vizsgálják a vér elemzésekor, ha azt szeretné megtudni az orvos, hogyan működik a máj. Ha ezek az úgynevezett májfunkciós értékek emelkedettek, vagyis nagyobbak, mint a laborleletben meghatározott referenciatartomány, az már elindíthatja a kivizsgálást egy bizonyos irányba. (Azzal érdemes tisztában lenni, hogy az egyes laboratóriumok referenciaértékei némileg különbözhetnek egymástól, tehát azokat nem minden esetben lehet egy az egyben megfeleltetni egymással.)

Ugyanakkor az enyhén emelkedett értékek láttán nem kell megijedni, ilyen esetekben sokszor semmit nem szükséges tenni, csak kivárni és rendszeres időközönként megismételni a vizsgálatokat – ismerteti dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. – Más a helyzet, ha az értékek jelentősen magasabbak, mint a normál tartomány és/vagy a páciensnek tünetei is vannak. Ilyenkor természetesen további vizsgálatok is szükségesek lehetnek.

Mit lehet még figyelni a laborleletben?

A felsorolt májenzimeken túl vannak még olyan további anyagok, amelyeket szintén fontos lehet mérni. A legismertebb talán a bilirubin, az az anyag, ami a vér vörös színét biztosítja és ami a sárgaságnak is okozója lehet. Ha ugyanis bizonyos máj-, epe- vagy vérbetegségek miatt emelkedik a bilirubin szintje, az felszaporodik a szövetekben és sárgásra színezi azokat – elsősorban a szemfehérjét, majd a nyálkahártyát és esetleg a bőrt.

Ugyancsak érdemes elemezni további faktorokat, amelyek utalhatnak a máj működésére is, mint például az albumin, a protein C és S, a cholineszteráz enzim és az alvadási faktorok. A laborleletek idevágó elemzése a kezelőorvos feladata. Fontos tudni, hogy a máj működésének zavarát mutató eredmények nem feltétlenül utalnak alkoholfüggőségre, mert bár természetesen ez is oka lehet a májbetegségeknek, számos más, nem alkoholos eredetű betegség is érintheti a szervet.

További lehetséges vizsgálatok

Miután alaposan kikérdeztük a beteget az ismert betegségeiről, szedett gyógyszereiről, a családban előforduló hajlamokról, esetleg alkoholfogyasztási és más életmódbeli szokásairól és tüneteiről, mindenképpen meg kell történnie egy tapintásos fizikális vizsgálatnak. Ezen eredmények és az esetleg látható tünetek, mint például a tenyéren lévő vörös foltok vagy a pók formájú értágulatok már közelebb vihetnek minket a diagnózishoz, ami természetesen elképzelhetetlen a laborleletek nélkül – hangsúlyozza Németh doktornő.

Mindezeken túl bizonyos esetekben szükség lehet hasi ultrahangra, zsírmáj gyanúja esetén fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálatra – ami leginkább a hasi ultrahangra hasonlít -, és sokkal ritkábban májbiopsziára, vagy a máj szöveteiből történő mintavételre. Mindezeket összevetve már felállítható egy pontos diagnózis, ami alapján szükség esetén elkezdődhet a kezelés.