Az adaptálódás is nehéz, a körülmények is zavaróak

A kánikula, az időjárási frontok szinte mindenki hatnak valamilyen módon, bár vannak, akik jóval érzékenyebben reagálnak másoknál. Főként azoknak nehéz alkalmazkodni a sokszor szélsőséges vagy gyorsan változó időjárási körülményekhez, akik valamilyen alapbetegséggel küzdenek, például szív-érrendszeri vagy légzőszervi betegek, illetve a menopauza időszakát élik vagy idősebbek. Ugyancsak súlyosbodhatnak a már meglévő alvászavarok, nem elsősorban szervi okok miatt, hanem a megváltozott körülmények okán. Hiszen senkinek sem könnyű pihentetően aludni 32 fokban, és sok esetben a légkondicionálás is zavaró hatású lehet, különösen, ha túl hűvösre állítják.

Kánikula idején érdemes tehát alaposan felkészülni az alvásra, viszont ha már régebben fennáll vagy fokozódik az alvászavar és már nappali tüneteket – például fáradtságot, rossz közérzetet, memóriaromlást, teljesítménycsökkenést – is okoz, mindenképpen szakértő segítséget kell kérni.

Hogyan készüljünk kánikula idején a jó alvásra?

• Lehetőleg teljesen sötétítsük be a hálószobát, még a világító órák is zavaróak lehetnek. A zajokat is ajánlott kizárni, amennyire lehet.

• A légkondicionált szoba és a külső hőmérséklet közt nem ajánlott 10-12 foknál nagyobb különbségnek lennie, a télen ideális 18-19 fok a hőségben túl alacsony lehet.

• Ha nincs légkondicionálás, aludjunk nyitott ablaknál (míg napközben csukott ablakkal és leengedett redőnnyel védekezzünk a szoba túlmelegedése ellen), lefekvés előtt ventillátorral hűtsük le kissé a levegőt.

• Próbáljuk elkerülni a délutáni szunyókálást, és a kávézást, más koffeintartalmú ital fogyasztását.

• Sok szempontból fontos, hogy ne képernyő (tévé, telefon, számítógép) előtt aludjunk el, mélyebb lehet az alvás, ha olvasunk, relaxálunk lefekvés előtt.

Az alvászavart mindenképpen vizsgálni kell

Bármilyen alvászavarról, vagy alváshoz kapcsolódó problémáról van szó, elsősorban ki kell deríteni, milyen okok vannak a háttérben. Sokszor a hőség csak felerősíti azt, ami már egyébként is jelen van, a megoldást már az enyhébb idő sem hozza el. Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb – belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai – eltérésekre, amelyek már hatékonyan kezelhetőek – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus.

Sok esetben alváslaborban történő vizsgálat szükséges a pontos diagnózis felállításához, hogy éjszaka, alvás közben monitorozhassuk az alvás közbeni légzést, a perifériás pulzust, a vér oxigén-telítettségét, mellkasi légzési kitérést, szívfrekvenciát, testpozíciót, lábmozgást, valamint az alvás mélységét, szerkezetét, az alvásciklusok számát, az elalváshoz szükséges és a teljes alvásidőt, az éjszakai ébredések gyakoriságát. Az eredmények értékelése alapján tudunk felállítani egy olyan diagnózist, amelyre építve megkezdhetjük a kezelést.