Rizikófaktorok, amelyek fokozzák a szívritmuszavar kialakulásának esélyét:
• Koszorúér-betegség, más szívproblémák és korábbi szívműtét:
Többek közt a beszűkült szívartériák, a szívinfarktus, az abnormális szívkamrák, a korábbi műtétek, a szívelégtelenség, a szívizomgyulladás és a veleszületett szívbetegségek is mind rizikófaktorai a szívritmuszavaroknak.
• Magas vérnyomás:
A magas vérnyomás növeli a koszorúér-betegség kockázatát, valamint hozzájárul a bal kamra falának merevségéhez és megvastagodásához – ez pedig megváltoztathatja a szíven áthaladó elektromos impulzusokat.
• Pajzsmirigy problémák:
A pajzsmirigy alul- és felülműködés is kockázati tényező lehet a szívritmuszavarok szempontjából.
• Bizonyos gyógyszerek:
Bizonyos vénynélküli megfázásra, köhögésre alkalmazó gyógyszerek, és egyes vényköteles gyógyszerek rizikófaktornak számítanak.
• Cukorbetegség
Az elhanyagolt vagy nem kezelt cukorbetegség jelentősen növeli a magas vérnyomás és a koszorúér-betegség kialakulásának esélyét is.
• Alvási apnoé
Az a rendellenesség, amely során valaki levegőért kapkodva ébred, nem csak önmagában kellemetlen, de hozzájárul a bradycardia, a pitvarfibrillácó és más ritmuszavarok megjelenéséhez.
• Felborult elektrolit egyensúly
Bizonyos elektrolitok, mint például a kalcium, magnézium, a kálium és a nátrium hatással vannak a szívben létrejövő elektromos impulzusokra. Ezért ha túl magas vagy túl alacsony a szintjük, az megbolygathatja a szívritmust is.
• Alkohol, nikotin és koffein
A túlzott alkoholfogyasztás szintén a szív elektromos működését befolyásolhatja, míg a koffein, a nikotin és más stimulánsok felpörgethetik a szívritmust. Az illegális drogok természetesen még ennél is veszélyesebbek, akár halált is okozhat az általuk kiváltott kamrafibrilláció.
A diagnózis felállításához komplett kivizsgálás szükséges
A szívritmuszavar nem csak egy apró kellemetlenség, hiszen bizonyos fajtái önmagukban is veszélyesek, de még az enyhébb ritmuszavarok is növelik például a stroke és a szívelégtelenség kockázatát – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.- Ezért fontos a gyanús panaszokkal orvoshoz fordulni, ahol eldönthetjük, milyen vizsgálatokra lehet szükség a diagnózishoz. A nyugalmi EKG mellett szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás vagy 7 napos Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális vizsgálatokra.
Amint sikerült beazonosítanunk a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez a kiindulástól függősen történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet elektrolit-háztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással, vagy katéteres ablációval. A cél a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód kialakítása.