A mozgásszegénység önmagában rizikófaktor
Magyarországon a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több, mint fele magasvérnyomás betegségben szenved, ám még mindig kevesen fordulnak tudatosan a probléma megoldása felé.
Tény, hogy a betegségre való hajlam közel 40 százalékban meghatározott a génekben, de a hajlam még nem maga a betegség! A felnőttkori megjelenésnek számos életmódbeli kockázati tényezője van. Ilyenek a dohányzás, a stressz, a koleszterinszint, a fokozott sófogyasztás, a cukorbetegség, és igen jelentős tényező a mozgásszegény életmód.
Jó hír, hogy a vérnyomás természetes módszerekkel is csökkenthető, amelyek közül az elsődleges a testtömeg csökkentése. Nagyon határozott összefüggés van ugyanis a túlsúly és a magas vérnyomás közt, és bizonyított tény, hogy már 5 kiló fogyás is csökkenti a magas értékeket. A tartós fogyás pedig elképzelhetetlen rendszeres testmozgás nélkül.
Bizonyított tény, hogy a rendszeres, szívet és keringést támogató, ún. kardiomozgás olyan élettani folyamatokat erősít és indít be, melyek végeredményben többek között a vérnyomás csökkenését eredményezhetik. Ilyen az erek tágasságát szabályozó nitrogén-monoxid termelési rendszer serkentése, de a mozgás kedvező irányba befolyásolja a mai vérnyomáscsökkentő gyógyszerek egyik fő támadáspontját, az ún. renin-angiotenzin rendszert is. Az, hogy a rendszeres mozgással testsúlycsökkenés - mely önmagában szintén vérnyomás-csökkentő hatású - is elérhető, szintén egy plusz pozitív hatás.
Minden kis értékcsökkenés jó hír
Magas vérnyomás esetén minden apró értékcsökkenésnek örülhetünk. Éppen ezért jó hír, hogy már a kitartóan végzett jó tempós gyaloglás is képes lejjebb vinni az értékeket. A rendszeres testmozgás hatására a szív hatékonyabban képes felhasználni az oxigént, így nem szükséges olyan erősen dolgoznia, hogy pumpálhassa a vért.
Legalább 30 perces mozgás javasolt a hét öt napján olyan intenzitással, hogy enyhén megizzadjunk. Már három hét rendszeresen sport után is érezhető lesz a javulás, fél év elteltével pedig már a leleteinken is meglátszik a vérnyomás csökkenése.
Természetesen óvatosan kell sportágat választani, sőt, az idősebbeknek, a gyógyszert szedőknek és a tartós betegeknek mindenképpen javasolt egy alapos orvosi kivizsgálás és akár egy edzésterv az életmódváltás előtt.
Mozogni csak okosan!
A hipertóniára szedett gyógyszerek egy része befolyásolja a terhelhetőséget. Ha valóban csökken a vérnyomás, az fárasztó lehet a betegnek, aki valószínűleg nem is vágyik így a mozgásra. A bétablokkolók gátolják az izomaktivitás erőteljesebb fokozását, a vízhajtók pedig nehezítik a fizikai mozgásra jelentkező keringési kompenzációt. Az ACE-inhibitorok és kalcium-antagonisták az esetek többségében kevésbé befolyásolják a fizikai aktivitást.
Az edzés megkezdése előtt legfontosabb az orvosi kivizsgálás, mert csak így választható ki a megfelelő mozgásforma és állapítható meg a terhelhetőség mértéke.
Általánosságban elmondható, hogy a fokozatosság alapvető jelentőségű. Aki most kezdi el, vagy éppen újrakezdi a mozgást, kezdjen el gyalogolni, biciklizni, vagy úszni. Így anélkül emelheti a pulzusszámát, hogy túlterhelné az ízületeit. Elkerülendőek azonban a hirtelen mozdulatokat igénylő sportok, például tenisz vagy küzdősportok, valamint a nagy erőkifejtéssel járó, statikus mozgásformák, például a súlyemelés. Amennyiben a nyugalmi vérnyomás szisztolás érték 170 Hgmm felett van, illetve a pulzusszám 90-nél nagyobb, akkor mindez fokozottan érvényes – hangsúlyozza Dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.
Az adott fizikai aktivitást pedig ajánlatos abbahagyni, ha a magasvérnyomás beteg pulzusa 100 fölé szalad, ha szédül, légszomjat, mellkasi nyomást, extra szívütést tapasztal. Ilyen tüneteknél érdemes egy újabb kardiológiai vizsgálatra is bejelentkezni.