A vese
A vizelet a vese működésének eredménye. A vese alapvető funkciója:
• a szervezet egyensúlyának biztosítása;
• az anyagcsere végtermékeinek (karbamid, kreatinin, húgysav) kiválasztása, egyes gyógyszerek, mérgek kiválasztása, fehérjék, poitpeptidek, hormonok lebontása;
• belső elválasztású mirigy funkciók;
• anyagcsere-folyamatokban való részvétel.
A vizeletvizsgálat
Feltételezhető, hogy a vizelet színének, szagának és üledékének (sőt ízének) vizsgálata egyidős a klasszikus európai, a hippokráteszi alapokon nyugvó gyógyászat elterjedésével. A vizeletüledék vizsgálatát a mikroszkóp felfedezése tette lehetővé a XVI. században.
Vizeléssel kapcsolatban figyelni kell a következőkre:
• milyen sugárban ürül a vizelet;
• milyen a hólyag záróizmainak működése (elcsöpögés, vizeletvisszatartási képesség);
• kíséri-e a vizelést valamilyen panasz;
• mennyi a vizelet napi mennyisége.
A vizelet minőségi mutatói: szín, átlátszóság, szag, fajsúly, vegyhatás. Fontos, hogy tartalmaz-e fehérjét, cukrot, acetont, epefestéket (bilirubin, ubg), gennyet, továbbá hogy az üledék mikroszkópos vizsgálata milyen alakos elemeket tartalmaz. A vizelet színe általában szalmasárga, átlátszósága pedig víztiszta. Állás után ún. mucoidok kicsapódása miatt fokozatosan leülepedő finom zavarosodás jöhet létre. Savanyú, hideg vizeletben nagyobb mértékű a húgysavkristályok kiválása, lúgosban a foszfát kicsapódása.
Vegyhatástól és hőmérséklettől függetlenül okoz zavarosságot a gennysejtek és a vér. A vizelet fajsúlyát a jelenlevő krisztalloidok mennyisége határozza meg. Egészséges vese a vizelet fajsúlyát 1001-1035 között tudja változtatni (koncentráló-higító képesség). A vizelet vegyhatása (pH-ja) 4,5-8,5 között változhat – ez a vesetubulus funkciójának függvénye.
A helyes vizeletvétel
A vizelet vizsgálatához igen fontos a helyes vizeletvétel. Célszerű lemosott, középsugarú vizeletet vizsgálni az álpozitív kóros leletek elkerülése végett. Nagyon sokszor különböző helyi gyulladások, szennyeződés zavarhatja a korrekt vizsgálatot. A húgycsőnyílás körül langyos vízzel (esetleg valamilyen fertőtlenítőszerrel) kell lemosni a nemi szervet, majd a vizelet elejét ki kell engedni, és a sugár alá tartani a steril edényt, amibe felfogjuk a vizeletet. A vizeletsugár végét sem kell felfogni.
A helyesen levett vizeletben kémiai reagensekkel, ill. gyorstesztekkel a következő található:
Fehérje (protein): minimális mértékben lehet betegség nélkül is, de nagyobb mennyisége komolyabb megbetegedés jele (gyulladások, glomerulopathiák stb.). Pontos mennyiségi meghatározást 24 óra alatt gyűjtött vizeletből lehet végezni.
Cukor: normális esetben nincs a vizeletben, jelenléte további vizsgálatokat indokol, mert pl. cukorbetegség és bizonyos vesemegbetegedések tünete lehet.
Aceton: éhezéskor, szomjazáskor, ill. cukorürítéssel együtt cukorbetegségben.
Epefestékek: friss vizeletben normális esetben is lehet urobilinogén, de a máj bizonyos betegségeiben kórjelző lehet (pl. májgyulladás).
Üledékek a vizeletben
A vizelet üledékét centrifugálás után vizsgáljuk.
Vérvizelés: Normális vizeletben látóterenként 1-3 vörösvértest lehet, ennél magasabb szám esetén beszélünk vérvizelésről, mely lehet mikroszkopikus és szemmel látható makroszkópos.
Oka lehet:
• húgyúti fertőzés (vérzéses hólyaghurut),
• vese- és húgyúti tumor, prosztatatumor,
• immunológiai eredetű vesebetegség – glomerulopathia,
• húgyúti kövek,
• cisztás veseelváltozás,
• vérképzőrendszeri betegség, vérzékenység,
• mérgezések,
• érmegbetegedések (trombózis, érgyulladás).
Gennyvizelés (pyuria):
Ha lemosott középsugarú vizeletben látóterenként 4-6 fehérvérsejtnél több látható.
Oka lehet:
• húgyúti fertőzés, kövek, tumorok,
• gyógyszer okozta vesekárosodás,
glomerulonephritis.
Cylinderürítés: A vese állományából származik, a tubulusok lenyomata (hyalin, fehérvérsejt, vörösvértest).
Kristályürítés:
• Ca-oxalát kristály táplálékbeviteltől függően jelentkezik – nem kóros,
• foszfátkristály, húgysav,
• cystin – ez mindig kóros.
Baktériumürítés: Steril körülmények között vett középsugarú vizelet esetén millió/ ml csíraszámban kóros.
Mikor van rá szükség?
Mikor gondolunk vesemegbetegedésre, milyen esetekben van szükség vizeletvizsgálatra?
• A vizelet mennyiségének változása.
• A vizelés gyakoriságának változása.
• Vizeletürítési zavarok.
• Vizeléssel kapcsolatos szokatlan, kellemetlen tünetek (fájdalom, csípő érzés stb.).
• Vizelet színének, átlátszóságának megváltozása.
• Ismeretlen eredetű láz.
• Hasi fájdalom.
• Szemhéjon. ill. egyéb helyeken jelentkező vizenyő.
• Nagyfokú sápadtság (vérszegénység).
• Csecsemők elhúzódó sárgasága.
• Csecsemő-, ill. gyermekkorban szinte minden nem típusos tünet, betegség.
Mind a páciens, mind az orvos részéről fontos, hogy ezt az igen sokrétű diagnosztikára alkalmas lehetőséget, a vizelet vizsgálatát megfelelően kihasználja.