Arra a kérdésre, hogy mi okozza, legtöbbször nem tudunk választ adni. Műtét során igen ritkán találunk a féregnyúlványt elzáró székletrögöt vagy gyümölcsmagot, az ok legtöbbször kiderítetlen marad, de ennek nincs is jelentősége. Sokkal fontosabb, hogy a betegség idejében felismerésre kerüljön, gyanúja esetén ezért a szülő gyermekével forduljon kezelőorvosához, aki, amennyiben indokoltnak tartja, sebészetre utalja a gyermeket.
Figyelmeztető jelek
Milyen jelek, tünetek esetén kell gondolnunk "vakbélre"? Kezdetben gyomortáji fájdalom, émelygés, hányinger, hányás jelentkezik. A fájdalom néhány óra alatt a jobb alhasra húzódik. Eleinte hőemelkedés észlelhető, láz csak előrehaladott esetekben szokott előfordulni. A hőmérőzést érdemes a hónaljban és a végbélben is elvégezni lehetőleg egy időben, ha van két hőmérőnk amennyiben a végbélben mért hőmérséklet egy fokkal meghaladja a hónaljban mértet, ez figyelmeztető jel! Bélműködés leállása, de ellenkezőleg: hasmenés is előfordulhat. A gyermek sápadt, szeme aláárkolt, kedvetlen egyszóval, láthatólag beteg. Járáskor előregörnyed, tenyerével jobb alhasát fogja, ilyenkor a diagnózis könnyű: a beteg a "kezében hordozza". Fekvéskor lábait felhúzza.
-------------------------------------a cikk lentebb folytatódik------------------------------------------
Legyen lapos a hasa!
A legtöbb ember a hasára hízik, és gyakran egy sikeres fogyókúra után sem tűnnek el a hasi zsírpárnák, az úszógumik.
Itt egy jó kis haslaposító koktél! Megnézem >> [1]
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A valóságban persze nem ilyen egyszerű a dolog. A fenti tünetek így együtt és ilyen tisztán ritkán láthatók, ráadásul ezek a tünetek számtalan más betegségben is előfordulhatnak. Nehezíti a dolgot, hogy fiatalabb gyermekkorban a betegség lefolyása gyorsabb, a kisebb gyermek panaszait közölni nem tudja, vizsgálatkor koránál fogva együttműködni nem tud.
Nagyobb korban látszólag együttműködik ugyan, de félvén a betegség valahol már hallott szövődményeiről, túljátssza a fájdalmat. "Inkább gyorsan legyünk túl rajta, az unokanővérem osztálytársát is két éve operálták, és az utolsó pillanatban!" Vagy ellenkezőleg fél a műtéttől, ezért letagadja a fájdalmat, "hátha nem veszik észre". Még nehezebb a helyzet csecsemők esetében bár ebben a korban rendkívül ritka a vakbélgyulladás. Ilyenkor pontos kórisme szinte lehetetlen, de nem is ez a lényeges, hanem annak eldöntése, hogy van-e sürgős műtéti teendő vagy nincs? Ez viszont nagyon fontos, mert a késlekedéssel egyre nagyobb valószínűséggel és egyre súlyosabb szövődmények várhatók.
Sürgős vizsgálatok
Milyen sürgős vizsgálatokon kell átesnie a vakbélgyanús gyermeknek és miért?
A vizsgálatok célja egyrészt igazolni az appendicitist, illetve más, sürgős műtétet igénylő hasi betegséget. Ilyenek például petefészek (tömlő) csavarodás; bélátfúródás, bélelzáródás, vékonybélgyulladás, sérvkizáródás, herecsavarodás, illetve kizárni az előbb leírtakhoz hasonló tünetekkel járó egyéb, de nem sürgős műtéti kezelést igénylő betegségeket, mint a hasi nyirokcsomó-gyulladás, hasi purpura, akut és krónikus gyulladásos bélbetegség, székrekedés, alsó lebeny tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, vese, epehólyag kövessége, illetve ezek gyulladásai, bélbetüremkedés korai stádiuma, és még sok más betegség.
A vizsgálat során legalapvetőbb a has megtapintása, merre, milyen erős és jellegű fájdalmat jelez a gyermek. Van-e izomvédekezés? Elengedhetetlen a végbél vizsgálata, ezzel kizárható a székrekedés, illetve egyes szövődmények, pl. tályog így is igazolható.
Laborvizsgálat, vérkép, vizelet kötelező. Az ultrahang nemcsak a diagnózis megerősítésében, de egyéb betegségek (vese, petefészek, epe stb.) kizárásában is jelentős szerepet játszik. Fontos, hogy ez a vizsgálat telt hólyag mellett történjék, főleg leányok esetén.
Ezekkel a vizsgálatokkal a műtét szükségessége az esetek jelentős részében eldönthető, de nem ritkán a leletek sem egyértelműek. Ilyenkor 2-3 nap kórházi megfigyelés, ismételt, illetve további, más vizsgálatok egyértelműen eldöntik e kérdést.
Mikor operálunk?
Az appendicitis biztos diagnózisa sürgős műtéti indikációt jelent. Kétes esetben, amennyiben semmilyen vizsgáló eljárás nem tudja igazolni a betegséget, de alapos gyanúja áll fenn, szintén inkább a műtét mellett kell dönteni: kisebb kockázatot jelent ugyanis az egészséges féregnyúlvány eltávolítása, mint a beteg bent hagyása, vállalva az esetleges hashártyagyulladás, tályogképződés lehetőségét. Szerencsére ma már igen kevés esetben kényszerülünk bizonytalan indikáció alapján operálni.
Az altatásban végzett műtét lényege a gyulladt féregnyúlvány eltávolítása, az esetleges tályogüreg (ek) kiürítése, a hasüreg kiöblítése, szükség esetén a váladékot lebocsátó vagy átmosó csövek visszahagyása. A műtétre ma már laparoszkópiás eljárással is sor kerülhet: a kis metszésen át bevezetett kamerával a hasüreg legnagyobb része jól áttekinthető, és a gyulladt szerv egyúttal el is távolítható. Az eljárás előnye, hogy kisebb fájdalommal és gyorsabb felépüléssel jár, mint a feltárásos műtét, illetve az sem elhanyagolható szempont, hogy kisebb heg marad utána.
A műtét utáni napokban súlyosságtól függően antibiotikumot, infúziókat adunk. A visszahagyott csöveken keresztül öblítéseket végzünk. A szájon keresztüli táplálást csak fokozatosan kezdjük el, folyadék, majd pépes, végül vegyes étrendet kap a gyermek. Függ mindez a bélműködés beindulásától, amit ha kell, gyógyszeresen segítünk. Fontos a gyermek korai felkeltése az ágyból, így a bélműködés is hamarabb megindul, és az esetleges szövődményként előforduló tüdőgyulladás is kevésbé fenyegeti.
Milyen szövődmények fordulhatnak még elő?
Az előrehaladott appendicitis következménye lehet hashártyagyulladás vagy hasűri tályog képződése, ami ritkán bélelzáródást is okozhat. Ezek az amúgy is elvégzett műtét során megoldást nyernek. Műtét után igen ritkán utóvérzés, sebgyulladás és bélletapadás miatti bélelzáródás fordulhat elő. Ez utóbbi akár évekkel a műtét után is kialakulhat. Ezek a szövődmények, amennyiben időben észlelésre kerülnek, maradéktalanul gyógyíthatók.
A műtét utáni kórházi ápolás; súlyossági foktól függően 5-11 nap. A varratokat 7-10 nap után távolítjuk el. Otthonra még 6 hét fizikai kíméletet javaslunk, a diétában pedig a puffasztó ételek, pl. bab, borsó lencse, káposzta vagy a kemény székletet okozó csokoládé, kakaó kerülése javallt. A székletet lazító korpa viszont előnyösen segíti könnyű bélműködést. Érdemes külön megjegyezni, hogy a korán "elkapott" appendicitis kezelése napi rutineljárás, míg a késői szövődményes esetek ellátása a betegnek sok keservvel az orvosnak sok gonddal jár. A gyermekek hasfájását vegyük ezért nagyon komolyan, minél kisebb a gyermek, annál korábban forduljunk vele orvoshoz!