A demencia és az idősödő népesség „ketyegő időzített bomba” világszerte. A világ lakossága idősödik. Az orvostudomány és az egészségügy XX. századi fejlődése következtében az emberek hosszabb életet élnek, ami pl. a demencia nagyobb mértékű elterjedéséhez vezetett. Az életkor növekedésével párhuzamosan a betegség előfordulása robbanásszerű méreteket fog ölteni ebben az évszázadban, és a következő évtizedekben a helyzet rosszabbodása várható.

Mi az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kór az agysejtek pusztulásával járó visszafordíthatatlan folyamat, amely miatt beszűkül a gondolkodás és visszafordíthatatlanul romlik az emlékezőképesség. Az Alzheimer-kór nem természetes része az öregedési folyamatnak.

Dr. Alois Alzheimer 1906-ban elsőként azonosította a betegséget, amely alapvető elváltozásokat okoz az agyban. Az idegsejtek között ún. szenilis, azaz kóros szerkezetű fehérjét, amyloidot tartalmazó plakkok fejlődnek ki, míg az idegsejtekben zárványtestek képződnek. A folyamat az idegsejtek pusztulásához, illetve az idegsejtek közötti kapcsolatok számának jelentős csökkenéséhez vezet. Az agy bizonyos területei zsugorodnak. A folyamatos zsugorodás hatással van az agyi funkciókra.

Számok, adatok, tendenciák

A betegség előfordulása közvetlen összefüggést mutat a népesség globális elöregedésével, mivel a magas életkor az Alzheimer-kór legfőbb rizikófaktora. 2050-re a világ népességéből 1,5 milliárd ember lesz 65 év feletti (ENSZ), illetve 2 milliárd lesz 60 év feletti (WHO). A WHO jelentése szerint 2010-ben 7,7 millió új demencia eset volt, ez négy másodpercenként egy új beteget jelent. Tekintettel a társadalmak globális elöregedési folyamatára 2050-re az újonnan diagnosztizált betegek száma elérheti akár az évi 24.6 millió főt. Ez azt jelenti, hogy 646 millió új esetszám lesz az elkövetkező 40 év során, amihez hozzáadódik a jelenlegi 44 millió ismert demens betegszám, hacsak időközben nem találunk rá megfelelő gyógymódot, vagy olyan kezelést, amely késlelteti a betegség megjelenését vagy lassítja előrehaladását.

Napjainkban az Európai Unióban közel 10 millióra, ebből Magyarországon legkevesebb 250.000-re tehető a demens-betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké - vagyis szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké - a többszöröse, akiknek életét gyökeresen változtatja meg a betegség. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely a demencia esetek 70%-át okozza. Az Alzheimer-kór és más demenciák a betegek életvitelének minden aspektusát károsan befolyásolják, csakúgy, mint a környezetük, elsősorban a gondozóik életét. Az ADI szerint a 44 millió beteg 75%-át hivatalosan nem diagnosztizálták - 4-ből 3 esetben nincs hivatalos diagnózis, ezért sokan nem kapnak gyógykezelést, tájékoztatást, ápolást vagy támogatást.

Az Alzheimer-kór következményei

Az Alzheimer-kór gyógyíthatatlan betegség, amely óhatatlanul kihat a beteg életének összes területére: a gondolkodásra, a cselekvőképességre és az érzelmekre. Mivel a betegség lefolyása egyénenként eltérő lehet, nehéz előrevetíteni a tüneteket, azok megjelenésének sorrendjét vagy a betegség lefolyásának gyorsaságát.

Az alábbiakban említünk néhányat azon változások közül, amelyek a betegség előrehaladtával várhatók.

Gondolkodás és cselekvőképesség: a betegség befolyásolja a megértést, a gondolkodást, az emlékező- és kommunikációs képességeket. Ez nehézzé teheti a páciens számára a döntéshozatalt, egyszerű feladatok végrehajtását vagy egy beszélgetés követését. Eltévedhetnek, zavartságot és emlékezetkiesést tapasztalhatunk esetükben. A betegség kezdeti stádiumában az emlékezetkiesés a friss történésekkel, élményekkel összefüggésben tapasztalható, majd a kór előrehaladtával a régebbi események felidézése is nehézségekbe ütközik.

Érzelmek és kedélyállapot: a beteg közömbössé válhat, akár teljesen elveszítheti érdeklődését az általa korábban kedvelt tevékenységek iránt is. Közlékenységének nagyfokú csökkenése végül a környezetétől való elszigetelődéshez vezethet.

Viselkedés: a beteg karakterétől, korábbi viselkedésétől merőben eltérő reakciókkal szembesülhetünk. Az állapotot sokszor jellemzik azonos cselekvések vagy szavak monoton ismétlése, értékek rejtegetése, dühkitörések és nyugtalanság.

Fizikai képesség: a betegség akár oly mértékben kihathat a koordinációs képességekre és a mozgásra, hogy a napi rutinfeladatok (étkezés, tisztálkodás, öltözködés) is megoldhatatlannak tűnő kihívást jelentenek.