A nagy-britanniai Nemzeti Óceánkutató Központnak (NOC), valamint Skócia legnagyobb és legrégibb független tengerkutató szervezetének (Scottish Association for Marine Science, SAMS) szakemberei a világon elsőként összegezték két 1870-es évekbeli tengeri kutatóexpedíció vízsűrűségre - sótartalomra - vonatkozó méréseit, hogy azokat párhuzamba állítsák a jelenkori adatokkal.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Ha komolyan veszed a tartós fogyást,
és a későbbiekben is egészségesen szeretnél főzni:
Légkeveréses Halogén Főzőkészülék
- Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetsz benne
- Füst- és szagmentes
- Mikró helyett is jó, mindent tud, amit egy mikrohullámú sütő, sőt tehetsz bele alufóliát, vagy akár tepsit is
- Megőrzi az ételek vitamintartalmát a kíméletes halogén főzési eljárásnak köszönhetően.
- Megtapasztalhatod az ételek valódi ízét, a zárt rendszerben sosem érzett ízek jönnek elő..
MEGNÉZEM A LÉGKEVERÉSES HALOGÉN FŐZŐKÉSZÜLÉKET >> [1]
------------------------------------------------------------------------------------------
A brit HMS Challenger és a porosz SMS Gazelle, amelyek egymástól függetlenül hajózták körbe a Földet, hajdanán új információkkal szolgáltak a távoli közösségek életéről, valamint az óceánok fizikájáról, kémiájáról és biológiájáról. A két expedíció eredményeinek összegzése bepillantást enged abba, hogy az iparosodás milyen hatással volt a bolygó éghajlatára.
John Gould, a NOC munkatársa és Stuart Cunningham, a SAMS professzora a vízsűrűségi adatokat a sótartalomra utaló mutatókká átkonvertálva megállapította, hogy a bolygó vízkörforgásának intenzitása erősödött a globális átlaghőmérséklet emelkedésével.
A tanulmány megerősíti, hogy az óceán magasabb sótartalmú területein erősödött a párolgás, míg a kevésbé sós területeken több eső esett. A szakemberek szerint ez a trend visszanyúlik az 1870-es évekig, és az 1950-es éveket megelőzően 50 százalékkal enyhébb volt, mint az azt követő időszakban.